2011. április 29., 09:392011. április 29., 09:39
Jeffrey Franks, a delegáció vezetője ugyan csütörtökön a témában tárgyalt a munkaügyi minisztérium képviselőivel, azonban a tárgyalások után nem kívánt a témában nyilatkozni. A mintegy másfél órás megbeszélés kapcsán mindössze annyit jegyzett meg, hogy „csodálatosak” voltak. Hasonlóképpen nem árult el semmit a tárgyalásokról Valentin Mocanu munkaügyi államtitkár.
Mint ismeretes, egy nappal korábban Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról beszélt, hogy kérni fogják a hitelintézetek képviselőitől, hogy hagyják jóvá a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését. Mint ismeretes, ezt a lehetőséget már korábban meglebegtette a kormány, az IMF küldöttsége azonban megannyiszor úgy nyilatkozott, hogy hasonló lépésekre csak azt követően kerülhet sor, hogy helyreállt az ország gazdasága. Most Ialomiţianu úgy fogalmazott, hogy bár tudják, nem lesz könnyű meggyőzni a küldöttséget a tb-csökkentésről, de mindenképpen próbálkoznak, mivel a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzleti szférának jelen pillanatban nagy szüksége van erre a lépésre. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények értelmében a munkáltatónak az alkalmazott fizetésének 5,2 százalékát kell befizetnie egészségbiztosítási hozzájárulásként, további 0,5 százalékot kell fizetnie a munkanélküliségi alapba, 20,8 százalékot a nyugdíjalapba, 0,25 százalékot a fizetési garanciaalapba, 0,15 százalékot a munkabaleset-biztosítási alapba, további 0,85 százalékot a betegszabadság- és szabadságalapba. Eközben az alkalmazott fizetéséből további 5,5 százalékot vonnak le egészségbiztosítási hozzájárulásként, 0,5 százalékot kell befizetnie a munkanélküliségi alapba, s 10,5 százalékot a nyugdíjalapba.
Franks egyébként szerdán még arról beszélt, hogy a Boc-kormánynak jelen pillanatban a strukturális reformokra kell koncentrálnia, illetve az állami tőkével rendelkező vállalatok helyzetére kell összpontosítania. Közlése szerint a tizennyolc problémás, állami tulajdonú vállalat körül forog a hitelintézet és a román állam képviselői között folyó párbeszédek számottevő része. Egyelőre egyébként a küldöttségvezető jónak tartja a román gazdaság alakulását, azonban – mint fogalmazott – pontos adatokkal csak a tíznapos látogatás végeztével tud szolgálni.
Eközben a tárgyalásokon részt vevő, nevük elhallgatását kérő források arról számoltak be, hogy az IMF küldöttsége szerint a Románia által felvállalt reformok folytatásának útjában a legnagyobb akadály az lesz, hogy 2012-ben önkormányzati és parlamenti választásokra is sor kerül. „Realistáknak kell lennünk. Abban a pillanatban, amikor az ország gazdasága a fellendülés jeleit kezdi mutatni, a politikum rögtön azt fogja mondani, hogy: véget ért a válság, hagyjuk lazábban a reformokat” – nyilatkozták a források szerint a delegáció tagjai. Mintegy válaszként Traian Băsescu államfő is úgy nyilatkozott, hogy szerinte is akadályt jelenthetnek a reformok útjában a jövő évi választások. Mint részletezte, korábban azért is sürgette egy újabb készenléti megállapodás megkötését az IMF-fel és az Európai Unióval, hogy továbbra is szigorú kritériumrendszerhez kelljen tartania magát a kormánynak a költekezéseket illetően.
Traian Băsescu államfő szerint tartani kell az euróövezeti csatlakozásra kitűzött 2015-ös célkitűzést. Mint a közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, az ügyben tárgyalt már Emil Boc kormányfővel, illetve Mugur Isărescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökével. Băsescu közlése szerint a témában a Boc-kabinet pénteki ülésén fog dönteni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a hét elején felmerült az euróövezeti csatlakozás halasztása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!