
Jól jöhet még egy kis tartalék. A szakemberek szerint nem jó teljes mértékben lemondani a készpénzről
Fotó: Orbán Orsolya
Miután a parlament elfogadta a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határának módosítását, ráadásul a nyugdíjasokat is arra ösztönöznék, hogy kérjék bankkártyára havi juttatásukat, ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
2026. november 19., 17:572026. november 19., 17:57
A készpénzt nem a digitális fizetések ellenfeleként kell tekinteni, hanem szükséges alternatívaként, többek között olyan helyzetekben is, amikor az elektronikus fizetési infrastruktúra nem működik – értékelt a Wall-street.ro gazdasági szakportálnak adott interjúban Mugur Tolici, a Román Nemzeti Bank (BNR) kibocsátási, kincstári és pénztári igazgatóságának vezetője, akinek aláírása a bankjegyeken Mugur Isărescu BNR-elnöké mellett szerepel. Véleménye szerint a készpénz megtartása a gazdaságban
„Szabadságot jelent, választási lehetőséget jelent. Ráadásul autonómiát és választási lehetőséget is ad. A romániai lakosság 30 százaléka nem áll kapcsolatban bankokkal, nincs bankszámlája. A polgárok egy része – akárcsak más országokban – biztonsági okokból inkább készpénzzel fizet. Egy plusz lehetőség soha nem árthat” – magyarázta Mugur Tolici.

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A bankjegyek, pénzérmék megtartása melletti egyik legfőbb érv a jegybanki illetékes szerint a készpénz válsághelyzetekben betöltött szerepe. A súlyos áramkimaradások, a kibertámadások vagy a banki rendszerek meghibásodásai miatt a fogyasztók esetenként nem tudnak elektronikus fizetéseket végrehajtani.
– jelentette ki Mugur Tolici. Emlékeztetett azokra az esetekre, amikor egyes európai országok súlyos áramkimaradásokkal szembesültek, amelyek a lakosság tranzakciós lehetőségeit is érintették.
„Az elmúlt években a készpénz már nem az elektronikus fizetések ellentéte, hanem a fizetési infrastruktúra része, mert bármely olyan helyzetben, amikor a fizetési rendszer nem működik, a készpénz biztosítja a folytonosságot és a rugalmasságot. Ez nem a készpénz melletti érvelés, hanem tény” – hangsúlyozta a központi bank képviselője.
Arra a kérdésre, hogy mennyi az annyi, Tolici azt mondja, hogy egy ilyen tartaléknak két-három napra elegendő alapvető szükségletet fedeznie kell.

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Bár a készpénz használata a mindennapi vásárlások során csökkenő tendenciát mutat, a bankjegyek továbbra is fontos szerepet töltenek be pénzügyi tartalékként. Mugur Tolici rámutatott: európai szinten a készpénzes tranzakciók aránya 2019 és 2024 között jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkent.
Ezt a jelenséget „bankjegyparadoxonnak” nevezik, amint azt az Európai Központi Bank is megjegyzi: az emberek ritkábban használnak készpénzt a mindennapi fizetésekhez, de továbbra is tartanak maguknál, többek között óvatossági okokból.
A magyarázat szavai szerint a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokban rejlik, amelyek arra késztetik az embereket, hogy gondoskodjanak a pénzügyi biztonságukról.

Jelentősen korlátozza a készpénzes fizetéseket az Európai Unió egy új rendelettel, amelynek célja a pénzmosás visszaszorítása és a pénzmozgások átláthatóbbá tétele. A készpénzhasználat szabályai Romániában is érvényesek lesznek.
A készpénz ugyanakkor azért is megosztó fizetési eszköz, mivel sokan az adócsalás és a feketegazdaság melegágyaként is tekintenek rá. Ennek kapcsán Mugur Tolici úgy véli, különbséget tett a fizetési eszköz és annak használati módja között.
„Legyen ez egy eszköz, egy fizetési eszköz. Mit kezdünk vele? Ez a mi döntéseinken, választásainkon, valamint a személyes és adózási fegyelmen múlik. Nem hiszem, hogy a fizetési eszköz lenne a hibás” – fogalmazta meg a BNR képviselője. Aki szerint
„Úgy gondolom, hogy ez a pénzügyi oktatásról is szól, és arról is, hogy mennyire veszik komolyan a hatályos szabályozás alkalmazását” – tette hozzá.

Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter szombaton Zilahon kijelentette, hogy az állam a nyugdíjak készpénzben történő kézbesítéséért jelentősen magasabb szolgáltatási díjakat fizet a bankkártyára való folyósításhoz viszonyítva.
A jegybanki illetékes szavai olyan kontextusban hangzottak el, hogy – mint ismeretes – egységesen 50 ezer lejben szabta meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete. A jogszabály a készpénzes ügyleteket szabályozó 2015/70-es törvényt módosítja, amely jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lejes összeghatárt ír elő.
A készpénzhasználati szabályozás módosítása a jogi személyekre, a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyekre (PFA), az egyéni és családi vállalkozásokra (II és IF), a szabadfoglalkozásúakra, az önálló gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyekre, valamint a jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező egyéb szervezetekre vonatkozik.

Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Tilos lesz az 50 ezer lejnél nagyobb összegű számlák több részletben történő készpénzes kiegyenlítése, illetve az összeghatárt meghaladó értékű termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén a számlák feldarabolása a korlátozás megkerülése érdekében. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezetet a szenátus korábban elutasította, de a képviselőház döntő házként megszavazta. A törvény a kihirdetést követően lép életbe.

Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!