Minden kereskedőnek biztosítania kell a kártyás fizetés lehetőségét, ha életbe lép a most bejelentett jogszabályjavaslat
Fotó: Borbély Fanni
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Elmondta, hogy tárgyalt a Romániai Bankok Szövetségével és a kártyakibocsátókkal, jelenleg várja a hitelintézetek válaszát a kártyás fizetések költségeinek csökkentése kapcsán.
2025. augusztus 14., 18:222025. augusztus 14., 18:22
2025. augusztus 14., 18:232025. augusztus 14., 18:23
A tárcavezető által most bejelentett intézkedés egy, a pénzügyminisztérium által készített jogszabálytervezet része. „Ami azt az 50 000 lejnyi bankkártyás fizetési határt illeti, azt eltöröljük, így nem lesz semmilyen limit. Minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetési lehetőséget, mind az elektronikus lehetőségeket. Jelenleg több mint 300 000 ilyen eset van. Már nem vagyunk abban a helyzetben, mint 2021-ben vagy 2018-ban, amikor a POS-terminálok különböző rendszerekkel működtek, és nagyon bonyolult volt POS-t szerezni. Most háromféle terminál van, sokkal könnyebb beszerezni” – érvelt a tervezett intézkedés mellett Alexandru Nazare.
Az elektronikus pénztárgépet használó kereskedők és szolgáltatók kártyás fizetéskor csak akkor kötelesek nyugtát nyomtatni, ha az ügyfelek ezt kérik – pontosított csütörtökön az Országos Adóhatóság (ANAF).
„Valószínűleg vannak indokolt esetek az ország egyes területein, de azok kivételek, nem szabályok. Szükségünk van az átláthatóságra” – tette hozzá.
Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy tárgyalást kezdeményezett a bankokkal a kártyás fizetéssel járó költségek csökkentésének lehetőségéről, miután jelenleg a POS-on keresztül történő fizetések után a pénzintézetek különböző díjakat számítanak fel, amiket amúgy az eladó, nem pedig a vevő fizet ki.
„Párbeszédet folytattam a Romániai Bankok Szövetségével, akik ezeket az elektronikus fizetési eszközöket képviselik, így ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a találkozókon felhívást intéztünk hozzájuk, és most nyilvános felhívást intézünk, hogy ezen intézkedés elfogadásával részükről is változást lássunk a díjakkal kapcsolatban: váljon olcsóbbá a kártyás fizetés, mint ma. Várjuk tőlük a választ a most javasolt intézkedéscsomagra.
– fejtette ki a miniszter.
A romániai felnőtt lakosság mintegy 30 százalékának nincs bankkártyája, a falun élők körében ez az arány 40 százalék, derül ki a Romániai Bankok Egyesületének felmérésből.
A kártyás fizetésről a 2022/193-as kormányrendelet úgy rendelkezett, hogy azon kiskereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek, amelyek az előző évben 10 000 eurónak megfelelő, a Román Nemzeti Bank referenciaárfolyamán az előző év december 31-én számított forgalmat realizáltak, biztosítaniuk kell a lehetőséget vásárlóiknak. Később a kormány 50 000 euróra emelte a forgalmi küszöböt, amelyet 2023. január 1-jétől ismét 10 000 euróra/50 000 lejre csökkentettek.
A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint amúgy 2024 első félévében több mint 22,4 millió bankkártya volt forgalomban Romániában, a bankautomaták száma 10 229-re rúgott, miközben a POS-terminálok száma elérte a 490 174-et.
Daradics Kingával, az eMAG Magyarország tavaly év végén kinevezett, csíkszeredai származású ügyvezető igazgatójával az e-kereskedelem trendjeiről, a magyar és a romániai piac közötti hasonlóságokról, különbségekről beszélgettünk.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!