2008. október 17., 00:002008. október 17., 00:00
A pénzügyi szektor után a reálgazdaság, mindenekelőtt az ipar támogatását is kilátásba helyezték az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben befejeződött kétnapos találkozójukon. Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szövege szerint „a kormányfői tanács eltökélte, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az Unió iparára”. Bejelentették a csúcstalálkozón azt is, hogy a válságok elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amely bármely tagállam rendelkezésére áll, és amelyben azonnali és bizalmas információáramlást és döntéshozatalt biztosítanak. A csoport feladata, hogy az EU távlati fejlődéséről, jövőjéről gondolkozzék el, és tegyen megállapításokat – derül ki zárónyilatkozatból. Az már korábban eldőlt, hogy a „bölcsek tanácsát” Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti Vaira Vike-Freiberga korábbi lett elnök és Jorma Ollia egykori Nokia-vezető alelnökök segítségével. A csoportnak még kilenc tagja van.
Az Európai Unió tagországainak vezetői egyhangúlag foglaltak állást arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját. Az EU programja szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni.
Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást. A jelenlegi tervek ellen egyebek mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett – más uniós tagállamokénál jóval nagyobb – erőfeszítéseiket és eredményeiket.
A témáról folytatott kormányfői vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.
A főbb problémák egyikét az ő szempontjukból az jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi brüsszeli javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt veszik viszonyítási évnek, vagyis figyelmen kívül hagyják a kilencvenes években lezajlott, fájdalmas ipari szerkezetátalakítást.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok