Kelet-európai kifogások

A pénzügyi szektor után a reálgazdaság, mindenekelőtt az ipar támogatását is kilátásba helyezték az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben befejeződött kétnapos találkozójukon. Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szövege szerint „a kormányfői tanács eltökélte, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az Unió iparára”. Bejelentették a csúcstalálkozón azt is, hogy a válságok elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amely bármely tagállam rendelkezésére áll, és amelyben azonnali és bizalmas információáramlást és döntéshozatalt biztosítanak. A csoport feladata, hogy az EU távlati fejlődéséről, jövőjéről gondolkozzék el, és tegyen megállapításokat – derül ki zárónyilatkozatból. Az már korábban eldőlt, hogy a „bölcsek tanácsát” Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti Vaira Vike-Freiberga korábbi lett elnök és Jorma Ollia egykori Nokia-vezető alelnökök segítségével. A csoportnak még kilenc tagja van.

Az Európai Unió tagországainak vezetői egyhangúlag foglaltak állást arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját. Az EU programja szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni.

Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást. A jelenlegi tervek ellen egyebek mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett – más uniós tagállamokénál jóval nagyobb – erőfeszítéseiket és eredményeiket.

A témáról folytatott kormányfői vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.

A főbb problémák egyikét az ő szempontjukból az jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi brüsszeli javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt veszik viszonyítási évnek, vagyis figyelmen kívül hagyják a kilencvenes években lezajlott, fájdalmas ipari szerkezetátalakítást.

Hírösszefoglaló