2008. október 17., 00:002008. október 17., 00:00
A pénzügyi szektor után a reálgazdaság, mindenekelőtt az ipar támogatását is kilátásba helyezték az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben befejeződött kétnapos találkozójukon. Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szövege szerint „a kormányfői tanács eltökélte, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az Unió iparára”. Bejelentették a csúcstalálkozón azt is, hogy a válságok elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amely bármely tagállam rendelkezésére áll, és amelyben azonnali és bizalmas információáramlást és döntéshozatalt biztosítanak. A csoport feladata, hogy az EU távlati fejlődéséről, jövőjéről gondolkozzék el, és tegyen megállapításokat – derül ki zárónyilatkozatból. Az már korábban eldőlt, hogy a „bölcsek tanácsát” Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti Vaira Vike-Freiberga korábbi lett elnök és Jorma Ollia egykori Nokia-vezető alelnökök segítségével. A csoportnak még kilenc tagja van.
Az Európai Unió tagországainak vezetői egyhangúlag foglaltak állást arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját. Az EU programja szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni.
Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást. A jelenlegi tervek ellen egyebek mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett – más uniós tagállamokénál jóval nagyobb – erőfeszítéseiket és eredményeiket.
A témáról folytatott kormányfői vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.
A főbb problémák egyikét az ő szempontjukból az jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi brüsszeli javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt veszik viszonyítási évnek, vagyis figyelmen kívül hagyják a kilencvenes években lezajlott, fájdalmas ipari szerkezetátalakítást.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok