
Fotó: A szerző felvétele
2011. november 09., 07:522011. november 09., 07:52
A konferencián, amelyhez hasonlót hamarosan Erdély több városában is tartanak majd, mintegy hatvan nagyváradi és partiumi vállalkozó vett részt.
A Kelet Svájcát teremtenék meg Erdélyben a Mikó Imre-terv megálmodói – hangzott el a konferencián. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régiókoordinátora házigazdaként azt mondta, a népszámláláson kiderült, hogy a romániai népességfogyás a vártnál is nagyobb, s ennek fő oka a rossz gazdasági helyzet miatti elvándorlás. Ezen kíván segíteni az a vitairat, amelyben a közös, magyarországi szakmai és anyagi segítséggel megvalósuló gazdasági fejlesztés fő csapásvonalait vázolják fel erdélyi és magyarországi szakemberek. A terv egyébként pilótaprojektként is értelmezhető: a jövőben más elcsatolt területeken is ennek példájára alkothatják meg saját, helyi igényeiknek megfelelő gazdasági stratégiájukat az ottani lakosok.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke bevezetőjében azt mondta, a terv vitairatának első, júliusi, tusványosi bemutatása óta sokan álltak az elképzelés mellé, ám igazi lendületet csak akkor kapott a terv, amikor az uniós és egyéb fejlesztési projektekért felelős VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. is az ügy mellé állt. „Az EMNT nem akarja kisajátítani ezt a tervet, hiszen mindenkit érintő ügyről van szó” – szögezte le Toró.
A magyarországi és az erdélyi gazdasági szféra összekapcsolása az egyik célja a tervnek – vélekedett Horkay Nándor, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának üzletágvezető igazgatója, a terv stratégiai vezetője. Mint elmagyarázta, a Mikó Imre-terv pontról pontra illeszkedik a magyarországi Új Széchenyi Terv célkitűzéseihez. Kijelentette: gazdasági előnnyé lehet változtatni a magyarság kisebbségi helyzetét, hiszen a Magyarország határain túl élő magyarok a helyi többség nyelvét is ismerik, illetve otthonosan mozognak országuk gazdasági viszonyaiban, így hídszerepet tölthetnek be gazdasági értelemben is. Fontos megjegyezni, hogy Erdély gazdasági felemelkedése Románia érdeke is: a Mikó-tervet a román állam is elfogadhatja, és bizonyos pontjait integrálhatja – mondta a szakember. A magyarországi politikai helyzet tükrében pedig épp most jött el a megfelelő pillanat egy hasonló együttműködési terv kidolgozására – „Mikó, ha nem most” – hangzott el.
„Kelet Svájcának megteremtésében a román államnak is segítenie kell forrásokkal, hiszen a szükséges, úgynevezett zászlóshajó-fejlesztések között sokhoz nem elég a magyar támogatás – emellett hatékonyan kell kihasználni az Európai Unió nyújtotta segítséget is, növelni tehát a Romániában igen alacsony forrásfelhasználást. Ki kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyekben Erdély, illetve Magyarország jó lehet, valahogy úgy, mint ahogyan Horvátország felismerte, hogy gazdaságának alappillére a turizmusban rejlik – fogalmazott Horkay Nándor. – A terv fő célkitűzései között szerepel a munkahelyteremtés, az autonóm, helyi szintű gazdaságfejlesztés, illetve az erdélyi pénzügyi környezet jobbítása is.” Hozzátette: a Mikó Imre-tervet nem zárják le, bár januárra szeretnék kialakítani a végleges formáját, ám fontos, hogy évente–kétévente a felbukkanó új javaslatokkal és ötletekkel egészítsék azt ki.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.