2008. június 13., 00:002008. június 13., 00:00
elképesztő méretű fejlődése, amelynek kedvező következményei egyelőre alig gyűrűznek be Magyarországra, ám a közvetett hatásai már jelentkeznek: sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, innen járnak haza dolgozni. Ám a magyarok nem tartanak velük, mert alacsonynak tartják az ottani fizetéseket – derül ki a Világgazdaság írásából.
Dombegyházán már alig van eladó ház, holott pár éve még rengeteg volt, hasonló a helyzet Mezőkovácsházán és több kisebb faluban. De talán a leglátványosabb változás a határhoz közeli Battonyán figyelhető meg, ahol az elmúlt két-három évben több mint háromszáz ház cserélt tulajdonost, s most egy átlagos, háromszobás komfortos lakóépület mintegy tízmillió forintba kerül. Pedig korábban – még az ezredforduló idején is – ezeknek az ingatlanoknak alig volt piacuk, és csak 4-5 millióért keltek el. A telekárak 300–400 százalékkal nőttek – nemrég adtak el például egy kétezer négyzetméteres területet 850 ezer forintért, régen ennyiért egy parasztházat lehetett kapni.
Karsai József, Battonya polgármestere a Világgazdaságnak elmondta: Arad hatalmas méretű ipari parkja a város nyugati szélén van, és a határ felé terjeszkedik. Így Magyarországról már ma is könnyebben meg lehet közelíteni, mint a város keleti feléből. S még inkább vonzók lesznek a magyar települések, miután megépül az M43-as autópálya, illetve annak romániai szakasza, főként, ha már itt is megszűnik a határellenőrzés. Arról nem beszélve, hogy a romániai nagyvárosban hatalmas mértékű a drágulás, egy panellakás árából Magyarországon házat lehet venni. A polgármester szerint jó hatással van Battonyára ez a folyamat, az új tulajdonosok rendbe hozzák az addig többnyire üresen állt, erősen lepusztult ingatlanjukat – negyven-ötven felújítása folyik –, s előnyös, hogy helyben vásárolnak. S míg az idén hét elsős jár csupán a helyi román nyelvű iskolába, szeptembertől már 14-en iratkoznak be az addigra elkészülő új intézménybe. Egyéb előnyei alig vannak még, de bízik benne, javul a helyzet. Már jelentkeztek nála potenciális befektetők, tárgyalásokat folytat például egy erőmű-beruházásról.
Hírösszefoglaló
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.