2008. június 13., 00:002008. június 13., 00:00
elképesztő méretű fejlődése, amelynek kedvező következményei egyelőre alig gyűrűznek be Magyarországra, ám a közvetett hatásai már jelentkeznek: sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, innen járnak haza dolgozni. Ám a magyarok nem tartanak velük, mert alacsonynak tartják az ottani fizetéseket – derül ki a Világgazdaság írásából.
Dombegyházán már alig van eladó ház, holott pár éve még rengeteg volt, hasonló a helyzet Mezőkovácsházán és több kisebb faluban. De talán a leglátványosabb változás a határhoz közeli Battonyán figyelhető meg, ahol az elmúlt két-három évben több mint háromszáz ház cserélt tulajdonost, s most egy átlagos, háromszobás komfortos lakóépület mintegy tízmillió forintba kerül. Pedig korábban – még az ezredforduló idején is – ezeknek az ingatlanoknak alig volt piacuk, és csak 4-5 millióért keltek el. A telekárak 300–400 százalékkal nőttek – nemrég adtak el például egy kétezer négyzetméteres területet 850 ezer forintért, régen ennyiért egy parasztházat lehetett kapni.
Karsai József, Battonya polgármestere a Világgazdaságnak elmondta: Arad hatalmas méretű ipari parkja a város nyugati szélén van, és a határ felé terjeszkedik. Így Magyarországról már ma is könnyebben meg lehet közelíteni, mint a város keleti feléből. S még inkább vonzók lesznek a magyar települések, miután megépül az M43-as autópálya, illetve annak romániai szakasza, főként, ha már itt is megszűnik a határellenőrzés. Arról nem beszélve, hogy a romániai nagyvárosban hatalmas mértékű a drágulás, egy panellakás árából Magyarországon házat lehet venni. A polgármester szerint jó hatással van Battonyára ez a folyamat, az új tulajdonosok rendbe hozzák az addig többnyire üresen állt, erősen lepusztult ingatlanjukat – negyven-ötven felújítása folyik –, s előnyös, hogy helyben vásárolnak. S míg az idén hét elsős jár csupán a helyi román nyelvű iskolába, szeptembertől már 14-en iratkoznak be az addigra elkészülő új intézménybe. Egyéb előnyei alig vannak még, de bízik benne, javul a helyzet. Már jelentkeztek nála potenciális befektetők, tárgyalásokat folytat például egy erőmű-beruházásról.
Hírösszefoglaló
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?