Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő
Fotó: Facebook/Rares Bogdan
A miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt teszi felelőssé a kormányzó PNL első alelnöke amiatt, hogy a bukaresti kormány nem próbálja megszünteti már ebben az évben a közalkalmazottak bérpótlékát.
2021. február 28., 19:052021. február 28., 19:05
2021. február 28., 20:222021. február 28., 20:22
Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő az egyik bukaresti hírtelevíziónak nyilatkozva rendkívül vehemensen védelmébe vette Florin Cîțu miniszterelnököt, leszögezve: egy pillanatig sem habozik támadást indítani azok ellen, akik „bojkottálják” a kormányfőt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke szerint Cîțunak sikerült szinten tartania a román gazdaságot, elkötelezett a reformok mellett, éppen ezért élvezi Klaus Iohannis államfő támogatottságát.
Amikor az Antena3 hírtévé műsorvezetője arról kérdezte, ki nem engedte, hogy a kormányfő belevágjon a bérpótlékok lefaragásába, a PNL első alelnöke Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nevét említette. „Kelemen Hunornak hívják azoknak az uraknak az egyikét, akik nem támogatták ebben a kormányfőt. És mások is úgy vélekedtek, hogy ebben az évben nem kell pótlékokat levágni. Úgy vélem, abban a pillanatban Florin Cîțunak nagyobb támogatásban kellett volna részesülnie a PNL vezetői részéről” – idézte Rareș Bogdan televíziós nyilatkozatát a G4Media hírportál.
Kelemen Hunor egyébként korábbi nyilatkozatában nem tartotta indokoltnak a közalkalmazottaknak jelenleg járó – és nagy felháborodást kiváltó – bérpótlékok egy részét, ám szerint ezek eltörlése idén nem lehetséges. A Cîțu-kabinetben kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő politikus közölte, megvizsgálják a közszférában dolgozók által kapott valamennyi pótlékot, és ezek nagy részét el fogják törölni. Kelemen szerint esetenként ezek helyett prémiumokat kaphatnának majd, akik jól teljesítenek és hatékonyan dolgoznak. „Mindezt azonban nem lehet egy-két hónap alatt megoldani, és sürgősségi rendeletben sem szabályozható, törvényre van szükség hozzá” – magyarázta a politikus a Realitatea Plus hírtelevízió korábbi műsorában.
Kelemen Hunor szerint sokat tárgyaltak a bukaresti koalícióban a közalkalmazotti pótlékokról, és meggyőződése, hogy jövő évtől „ezek nem fognak létezni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!