2009. április 28., 08:202009. április 28., 08:20
Egy év haladékot kaptak az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások arra, hogy a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint jegyeztessék be magukat. A kormány azért kényszerült a határidő meghosszabbítására, mert a hiányos tájékoztatás miatt az érintetteknek csupán egyharmada újította meg a cégaktáit, a többség vállalkozását pedig törölni kellett volna a nyilvántartásból.
„Pénteken, a határidő lejárta előtti utolsó napon mentem a cégbíróságra, hogy beadjam a kért iratokat – meséli a Krónikának egy kolozsvári taxisofőr. – Fel voltam készülve, hogy nagy sort kell kiállnom, de meglepetésemre nem így történt – teszi hozzá a taxisofőr. – A cégbíróságon közölték: fél órával azelőtt tudták meg, hogy 2010. április 25-éig tolták ki a határidőt.” A Cégbíróság Országos Hivatala honlapján rövid közlemény tájékoztat arról, hogy április 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az egyéves haladékot biztosító 2009/38-as sürgősségi kormányrendelet.
„Én a polgármesteri hivataltól kaptam márciusban levelet, melyben a közelgő határidőre figyelmeztettek – nyilatkozta a Krónikának egy magánvállalkozó újságíró. – Úgy tudom azonban, nem sok hivatal tájékoztatta hasonlóképpen az érintetteket. Húsvét hétfőjén adtam be az iratcsomót körülbelül 40 perces sorbanállás után. 80 lejt kellett lepengetnem az okmánycseréért.”
Egy nappal a határidő lejárta előtt Adriana Luminiţa Iacob, a Cégbíróság Országos Hivatalának vezérigazgatója még nem tudott a határidő módosításáról. A Krónika kérdéseire küldött írásos válaszban csak annyit jegyzett meg: „a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott határidő csak egy újabb sürgősségi kormányrendelettel vagy a 44-es rendeletet elfogadó törvénnyel hosszabbítható meg. Kérdésünkre, hogy a hivatal miképpen próbálta az érintettek tudtára adni a vállalkozásuk újrabejegyzésére vonatkozó kötelezettséget, azt írta, a Cégbíróság Országos Hivatalának honlapjára 2008. december 8-án tettek fel egy tájékoztatóközleményt, de emellett a cégbíróság megyei hivatalaiba is hirdetményeket ragasztottak ki.
A tájékoztatás – az adatok tükrében – elégtelennek bizonyult. A vezérigazgató közlése szerint április 14-éig az érintetteknek csupán harmadrésze tett eleget a rendeletben megszabott kötelezettségnek. Az 101134 újrabejegyzési kérés mellett 18618-an (6 százalék) a vállalkozás törlését kérték a hivatali nyilvántartásból.
A törlést voltaképpen szükségtelen is volt kérvényezni, hiszen a tavalyi 44-es sürgősségi kormányrendelet jogvesztő határidőként jelöli meg 2009. április 24-ét. E dátum után az újbóli regisztrálást elmulasztó egyéni és családi vállalkozásokat automatikusan törölni kellett volna a nyilvántartásból. „Ez jelentős mértékben sújtotta volna a romániai üzleti világot” – áll a határidőt meghosszabbító jogszabály indoklásában.
Az újrabejegyzési kötelezettség egyébként csak azokra az egyéni és családi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek működési engedélyét 2008 májusa előtt állították ki, és működésüket nem szabályozza külön törvény. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügyvédeknek, közjegyzőknek, orvosoknak, könyvelőknek például nem kell új bejegyzést kérvényezniük.
A cégbíróság vezérigazgatójának közlése szerint a legtöbb egyéni és családi vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a halgazdálkodás területén működik. De e vállalkozási formában jegyezték be a kisüzletek, kisebb autószerelő-műhelyek jelentős hányadát is. Ez egyébként a legegyszerűbb vállalkozási forma.
Előnye, hogy a kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások áfa-mentesen dolgozhatnak, és a cégekénél lényegesen egyszerűbb a könyvelésük. A vállalkozások újbóli regisztrálásának kötelezettségét a rendteremtés szándékával rendelte el a Tăriceanu-kormány. A hasonló vállalkozások számára ugyanis korábban a polgármesteri hivatalok bocsátottak ki működési engedélyt; a törvényt pedig mindenütt másképpen értelmezték.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.