2009. április 28., 08:202009. április 28., 08:20
Egy év haladékot kaptak az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások arra, hogy a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint jegyeztessék be magukat. A kormány azért kényszerült a határidő meghosszabbítására, mert a hiányos tájékoztatás miatt az érintetteknek csupán egyharmada újította meg a cégaktáit, a többség vállalkozását pedig törölni kellett volna a nyilvántartásból.
„Pénteken, a határidő lejárta előtti utolsó napon mentem a cégbíróságra, hogy beadjam a kért iratokat – meséli a Krónikának egy kolozsvári taxisofőr. – Fel voltam készülve, hogy nagy sort kell kiállnom, de meglepetésemre nem így történt – teszi hozzá a taxisofőr. – A cégbíróságon közölték: fél órával azelőtt tudták meg, hogy 2010. április 25-éig tolták ki a határidőt.” A Cégbíróság Országos Hivatala honlapján rövid közlemény tájékoztat arról, hogy április 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az egyéves haladékot biztosító 2009/38-as sürgősségi kormányrendelet.
„Én a polgármesteri hivataltól kaptam márciusban levelet, melyben a közelgő határidőre figyelmeztettek – nyilatkozta a Krónikának egy magánvállalkozó újságíró. – Úgy tudom azonban, nem sok hivatal tájékoztatta hasonlóképpen az érintetteket. Húsvét hétfőjén adtam be az iratcsomót körülbelül 40 perces sorbanállás után. 80 lejt kellett lepengetnem az okmánycseréért.”
Egy nappal a határidő lejárta előtt Adriana Luminiţa Iacob, a Cégbíróság Országos Hivatalának vezérigazgatója még nem tudott a határidő módosításáról. A Krónika kérdéseire küldött írásos válaszban csak annyit jegyzett meg: „a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott határidő csak egy újabb sürgősségi kormányrendelettel vagy a 44-es rendeletet elfogadó törvénnyel hosszabbítható meg. Kérdésünkre, hogy a hivatal miképpen próbálta az érintettek tudtára adni a vállalkozásuk újrabejegyzésére vonatkozó kötelezettséget, azt írta, a Cégbíróság Országos Hivatalának honlapjára 2008. december 8-án tettek fel egy tájékoztatóközleményt, de emellett a cégbíróság megyei hivatalaiba is hirdetményeket ragasztottak ki.
A tájékoztatás – az adatok tükrében – elégtelennek bizonyult. A vezérigazgató közlése szerint április 14-éig az érintetteknek csupán harmadrésze tett eleget a rendeletben megszabott kötelezettségnek. Az 101134 újrabejegyzési kérés mellett 18618-an (6 százalék) a vállalkozás törlését kérték a hivatali nyilvántartásból.
A törlést voltaképpen szükségtelen is volt kérvényezni, hiszen a tavalyi 44-es sürgősségi kormányrendelet jogvesztő határidőként jelöli meg 2009. április 24-ét. E dátum után az újbóli regisztrálást elmulasztó egyéni és családi vállalkozásokat automatikusan törölni kellett volna a nyilvántartásból. „Ez jelentős mértékben sújtotta volna a romániai üzleti világot” – áll a határidőt meghosszabbító jogszabály indoklásában.
Az újrabejegyzési kötelezettség egyébként csak azokra az egyéni és családi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek működési engedélyét 2008 májusa előtt állították ki, és működésüket nem szabályozza külön törvény. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügyvédeknek, közjegyzőknek, orvosoknak, könyvelőknek például nem kell új bejegyzést kérvényezniük.
A cégbíróság vezérigazgatójának közlése szerint a legtöbb egyéni és családi vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a halgazdálkodás területén működik. De e vállalkozási formában jegyezték be a kisüzletek, kisebb autószerelő-műhelyek jelentős hányadát is. Ez egyébként a legegyszerűbb vállalkozási forma.
Előnye, hogy a kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások áfa-mentesen dolgozhatnak, és a cégekénél lényegesen egyszerűbb a könyvelésük. A vállalkozások újbóli regisztrálásának kötelezettségét a rendteremtés szándékával rendelte el a Tăriceanu-kormány. A hasonló vállalkozások számára ugyanis korábban a polgármesteri hivatalok bocsátottak ki működési engedélyt; a törvényt pedig mindenütt másképpen értelmezték.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.