2009. április 28., 08:202009. április 28., 08:20
Egy év haladékot kaptak az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások arra, hogy a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint jegyeztessék be magukat. A kormány azért kényszerült a határidő meghosszabbítására, mert a hiányos tájékoztatás miatt az érintetteknek csupán egyharmada újította meg a cégaktáit, a többség vállalkozását pedig törölni kellett volna a nyilvántartásból.
„Pénteken, a határidő lejárta előtti utolsó napon mentem a cégbíróságra, hogy beadjam a kért iratokat – meséli a Krónikának egy kolozsvári taxisofőr. – Fel voltam készülve, hogy nagy sort kell kiállnom, de meglepetésemre nem így történt – teszi hozzá a taxisofőr. – A cégbíróságon közölték: fél órával azelőtt tudták meg, hogy 2010. április 25-éig tolták ki a határidőt.” A Cégbíróság Országos Hivatala honlapján rövid közlemény tájékoztat arról, hogy április 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az egyéves haladékot biztosító 2009/38-as sürgősségi kormányrendelet.
„Én a polgármesteri hivataltól kaptam márciusban levelet, melyben a közelgő határidőre figyelmeztettek – nyilatkozta a Krónikának egy magánvállalkozó újságíró. – Úgy tudom azonban, nem sok hivatal tájékoztatta hasonlóképpen az érintetteket. Húsvét hétfőjén adtam be az iratcsomót körülbelül 40 perces sorbanállás után. 80 lejt kellett lepengetnem az okmánycseréért.”
Egy nappal a határidő lejárta előtt Adriana Luminiţa Iacob, a Cégbíróság Országos Hivatalának vezérigazgatója még nem tudott a határidő módosításáról. A Krónika kérdéseire küldött írásos válaszban csak annyit jegyzett meg: „a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott határidő csak egy újabb sürgősségi kormányrendelettel vagy a 44-es rendeletet elfogadó törvénnyel hosszabbítható meg. Kérdésünkre, hogy a hivatal miképpen próbálta az érintettek tudtára adni a vállalkozásuk újrabejegyzésére vonatkozó kötelezettséget, azt írta, a Cégbíróság Országos Hivatalának honlapjára 2008. december 8-án tettek fel egy tájékoztatóközleményt, de emellett a cégbíróság megyei hivatalaiba is hirdetményeket ragasztottak ki.
A tájékoztatás – az adatok tükrében – elégtelennek bizonyult. A vezérigazgató közlése szerint április 14-éig az érintetteknek csupán harmadrésze tett eleget a rendeletben megszabott kötelezettségnek. Az 101134 újrabejegyzési kérés mellett 18618-an (6 százalék) a vállalkozás törlését kérték a hivatali nyilvántartásból.
A törlést voltaképpen szükségtelen is volt kérvényezni, hiszen a tavalyi 44-es sürgősségi kormányrendelet jogvesztő határidőként jelöli meg 2009. április 24-ét. E dátum után az újbóli regisztrálást elmulasztó egyéni és családi vállalkozásokat automatikusan törölni kellett volna a nyilvántartásból. „Ez jelentős mértékben sújtotta volna a romániai üzleti világot” – áll a határidőt meghosszabbító jogszabály indoklásában.
Az újrabejegyzési kötelezettség egyébként csak azokra az egyéni és családi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek működési engedélyét 2008 májusa előtt állították ki, és működésüket nem szabályozza külön törvény. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügyvédeknek, közjegyzőknek, orvosoknak, könyvelőknek például nem kell új bejegyzést kérvényezniük.
A cégbíróság vezérigazgatójának közlése szerint a legtöbb egyéni és családi vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a halgazdálkodás területén működik. De e vállalkozási formában jegyezték be a kisüzletek, kisebb autószerelő-műhelyek jelentős hányadát is. Ez egyébként a legegyszerűbb vállalkozási forma.
Előnye, hogy a kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások áfa-mentesen dolgozhatnak, és a cégekénél lényegesen egyszerűbb a könyvelésük. A vállalkozások újbóli regisztrálásának kötelezettségét a rendteremtés szándékával rendelte el a Tăriceanu-kormány. A hasonló vállalkozások számára ugyanis korábban a polgármesteri hivatalok bocsátottak ki működési engedélyt; a törvényt pedig mindenütt másképpen értelmezték.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.