2009. április 28., 08:202009. április 28., 08:20
Egy év haladékot kaptak az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások arra, hogy a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint jegyeztessék be magukat. A kormány azért kényszerült a határidő meghosszabbítására, mert a hiányos tájékoztatás miatt az érintetteknek csupán egyharmada újította meg a cégaktáit, a többség vállalkozását pedig törölni kellett volna a nyilvántartásból.
„Pénteken, a határidő lejárta előtti utolsó napon mentem a cégbíróságra, hogy beadjam a kért iratokat – meséli a Krónikának egy kolozsvári taxisofőr. – Fel voltam készülve, hogy nagy sort kell kiállnom, de meglepetésemre nem így történt – teszi hozzá a taxisofőr. – A cégbíróságon közölték: fél órával azelőtt tudták meg, hogy 2010. április 25-éig tolták ki a határidőt.” A Cégbíróság Országos Hivatala honlapján rövid közlemény tájékoztat arról, hogy április 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az egyéves haladékot biztosító 2009/38-as sürgősségi kormányrendelet.
„Én a polgármesteri hivataltól kaptam márciusban levelet, melyben a közelgő határidőre figyelmeztettek – nyilatkozta a Krónikának egy magánvállalkozó újságíró. – Úgy tudom azonban, nem sok hivatal tájékoztatta hasonlóképpen az érintetteket. Húsvét hétfőjén adtam be az iratcsomót körülbelül 40 perces sorbanállás után. 80 lejt kellett lepengetnem az okmánycseréért.”
Egy nappal a határidő lejárta előtt Adriana Luminiţa Iacob, a Cégbíróság Országos Hivatalának vezérigazgatója még nem tudott a határidő módosításáról. A Krónika kérdéseire küldött írásos válaszban csak annyit jegyzett meg: „a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott határidő csak egy újabb sürgősségi kormányrendelettel vagy a 44-es rendeletet elfogadó törvénnyel hosszabbítható meg. Kérdésünkre, hogy a hivatal miképpen próbálta az érintettek tudtára adni a vállalkozásuk újrabejegyzésére vonatkozó kötelezettséget, azt írta, a Cégbíróság Országos Hivatalának honlapjára 2008. december 8-án tettek fel egy tájékoztatóközleményt, de emellett a cégbíróság megyei hivatalaiba is hirdetményeket ragasztottak ki.
A tájékoztatás – az adatok tükrében – elégtelennek bizonyult. A vezérigazgató közlése szerint április 14-éig az érintetteknek csupán harmadrésze tett eleget a rendeletben megszabott kötelezettségnek. Az 101134 újrabejegyzési kérés mellett 18618-an (6 százalék) a vállalkozás törlését kérték a hivatali nyilvántartásból.
A törlést voltaképpen szükségtelen is volt kérvényezni, hiszen a tavalyi 44-es sürgősségi kormányrendelet jogvesztő határidőként jelöli meg 2009. április 24-ét. E dátum után az újbóli regisztrálást elmulasztó egyéni és családi vállalkozásokat automatikusan törölni kellett volna a nyilvántartásból. „Ez jelentős mértékben sújtotta volna a romániai üzleti világot” – áll a határidőt meghosszabbító jogszabály indoklásában.
Az újrabejegyzési kötelezettség egyébként csak azokra az egyéni és családi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek működési engedélyét 2008 májusa előtt állították ki, és működésüket nem szabályozza külön törvény. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügyvédeknek, közjegyzőknek, orvosoknak, könyvelőknek például nem kell új bejegyzést kérvényezniük.
A cégbíróság vezérigazgatójának közlése szerint a legtöbb egyéni és családi vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a halgazdálkodás területén működik. De e vállalkozási formában jegyezték be a kisüzletek, kisebb autószerelő-műhelyek jelentős hányadát is. Ez egyébként a legegyszerűbb vállalkozási forma.
Előnye, hogy a kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások áfa-mentesen dolgozhatnak, és a cégekénél lényegesen egyszerűbb a könyvelésük. A vállalkozások újbóli regisztrálásának kötelezettségét a rendteremtés szándékával rendelte el a Tăriceanu-kormány. A hasonló vállalkozások számára ugyanis korábban a polgármesteri hivatalok bocsátottak ki működési engedélyt; a törvényt pedig mindenütt másképpen értelmezték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
Látogatottsági adatok