
Fotó: Mediafax
Ezt a növekedést elsősorban az támasztja alá, hogy a hazai baromfitenyésztők 2008 első négy hónapjában több mint húszmillió tojást értékesítettek külföldön, miközben tavaly egész évben 30 millió darabot. Ilie Van, a Romániai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke szerint az ágazat fellendülésének mozgatórugója, hogy Brüsszel magasabb adót vetett ki az Unión kívüli országokból érkező tojásra és baromfihúsra, ami kedvezően hat a közösségen belüli kereskedelemre. „Másrészt a román kormány darabonként öt banival támogatja a termelőket, így az előállítás, valamint a kivitel még kifizetődőbb. Ha ezek a kedvező feltételek megmaradnak, a következő években az évi kétmilliárdot jóval meghaladja a romániai tojástermelés” – nyilatkozta Ilie Van a Daily Business internetes szaklapnak.
Románia egyébként tavaly 94 millió tojást importált – a legtöbbet Bulgáriából (47 millió darab), Lengyelországból (27 millió) és Magyarországról (11 millió) –, ám szakértők szerint idén a behozott tojásmennyiség nem haladja meg a hatvanmillió darabot. A hazai ipari tojástermelés a kilencvenes évek elején mutatott drasztikus csökkenést, amikor az 1990-ben előállított négymilliárd darabhoz képest öt évvel később már csak egymilliárdot dobtak piacra. Az ágazatban tevékenykedő mintegy nyolcvan ipari termelő jelenleg évente több mint 1,2 milliárd tojást állít elő, míg a kistermelők, háztáji gazdaságok 800 millió darabot. Tavaly a mintegy 12 millió főt kitevő városi lakosság valamivel több mint kétmilliárd tojást vásárolt fel: ennek több mint felét hazai nagyipari termelőktől, a fennmaradó részt pedig őstermelőktől vagy importból szerezte be. Romániában egyébként alacsonyabb a tojásfogyasztás az európai átlagnál: egy lakos hozzávetőlegesen 220 darabot vásárol évente, miközben az európai országokban egy főre 250 tojás jut. A hazai piacokon az őstermelők 40 baniért kínálják a tojás darabját, üzletekben, szupermarketekben pedig ennél tíz banival olcsóbban lehet megvásárolni, viszont az utóbbi minősége gyengébb a házi terméknél.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.