
A rendelet módosítására vonatkozóan rengeteg indítvány érkezett, ezek megvitatását a jövő héten folytatják.
Módosítási indítványok özöne miatt halasztotta el kedden a szenátus költségvetési bizottsága a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet megvitatását. Az RMDSZ is több ponton változtatna. A kormánykoalícióban továbbra sincs egyetértés.
2019. február 20., 08:202019. február 20., 08:20
2019. február 20., 08:312019. február 20., 08:31
Miközben úgy tűnik, hogy a szociálliberális kormánykoalíciót alkotó pártok között sincs egyetértés a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet kapcsán, elhalasztották kedden a szenátus költségvetési bizottságában az adóügyi intézkedéseket kivető jogszabályról szóló jelentés elkészítését.
Az már hetek óta látszik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői között nincs egyetértés a kapzsisági adót és más pluszterheket kivető intézkedéscsomagról.
sőt nemrég ő maga tett javaslatot arra, hogy mondjon le a kormány az energetikai cégek sarcáról. És bő egy héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy Viorica Dăncilă miniszterelnököt meggyőzte, legalábbis Tăriceanu elmondása szerint Dăncilă egyetértett azzal, hogy az túlzó, ezért meg kell vizsgálni. Az ALDE-elnök pedig ezt úgy magyarázta:
A kormányfő továbbra is rugalmasan kezelte az ügyet, még hétfőn is arról beszélt, hogy összehívta kabinetje összes miniszterét, hogy egyeztessenek a 2018/114-es számú, adóügyi sürgősségi kormányrendelet körül felmerülő gondokról, és arról, hogy milyen módosításokat kell kieszközölni. Leszögezte: a módosítás nem jelenti azt, hogy a kormány feladja.
Nem ilyen rugalmas azonban Liviu Dragnea PSD-elnök. Mint a módosítás lehetőségét firtató újságírói kérdésre hétfőn leszögezte, nem lesz módosítás egyik percről a másikra. „A rendelet módosítása? Csak úgy egy módosítás, egyszerűen nem” – szögezte le a sajtósok kérdésére.
Az ellenzéki alakulatok közben fennhangon bírálják a kormánynak ezt az intézkedéscsomagját is, és annak visszavonását vagy több ponton történő módosítását kérik. Mint Tánczos Barna szenátor, a felsőház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja kedden a Krónika megkeresésére elmondta,
ezért a keddi ülésen az a döntés született, hogy ezek megvitatását a jövő héten folytatják. A módosító indítványokat ugyanakkor a héten a pénzügyminisztérium szakemberei is átnézik, hogy a vita során véleményt tudjanak mondani, ne kelljen helyben elemezniük az indítványok hatását.
Tánczos kérdésünkre arra is kitért, hogy az RMDSZ folyamatosan egyeztet a rendelet kapcsán a szakemberekkel, az önkormányzati vezetőkkel, és már biztos, hogy több területen mindenképpen módosító javaslatokat nyújtanak be, mielőtt a rendelet törvényerőre emelkedik. Mint részletezte, a rendeletben az építőipar támogatása kapcsán nem elég pontos a megfogalmazás, ezért annak érdekében, hogy könnyítsék az előírások alkalmazását, tisztázni szeretnék a törvényben, milyen feltételeket kell teljesítenie egy cégnek, hogy kedvezményezett lehessen, és hogy az alkalmazottai közül kikre érvényes a kötelező 3000 lejes ágazati minimálbér, hiszen nemcsak építőmunkásokat foglalkoztatnak, hanem adminisztratív személyzetük is van, takarítók, kapusok is dolgoznak a vállalatoknál. „Ezek a kérdések nincsenek pontosítva a sürgősségi rendeletben” – szögezte le Táncos Barna. Hozzáfűzte: a helyi önkormányzatokban
hiszen egy utolsó pillanatban meghozott döntéssel „zsákutcába vitték” az önkormányzatokat, a rendeletben kötelezve ezeket, hogy a maximális adókulcsokat alkalmazzák, amennyiben 2018-ban nem igazították az inflációhoz az adóértékeket. Ez esetben legalább halasztást javasol a szövetség. Arról ugyanakkor még egyeztetnek, hogy a bank- és energiaszektorra vonatkozó cikkelyek esetében milyen módosításokat nyújt be az RMDSZ. „Vannak még vitatott kérdések, de az már biztos, hogy javasoljuk: a távfűtés esetében is alkalmazzák a szabályozott gázárat” – mondta el érdeklődésünkre Tánczos Barna.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!