„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség.”
Fotó: Pixabay.com
A napokban futótűzként terjedt a hír a vállalkozói körökben, hogy jár le a határidő, amíg a cégtulajdonosok, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek kötelesek nyilatkozni arról, hogy a tevékenységüknek ki a valós kedvezményezettje.
2020. január 28., 14:342020. január 28., 14:34
Nyilatkozni csak online lehet, ám épp a határidő lejárta előtt nem működött, folyamatosan fagyott le a Pénzmosás Elleni Országos Hivatal (ONPCSB) honlapja, ahol be kellett volna jelentkezni. Utólag a hivatal a hivatalos oldalán közzétett egy értesítést, hogy a január 21-ei határidő után is be lehet jelentkezni. A lapunk által megszólaltatott szakemberek felhívják a figyelmet, hogy nem tájékoztatnak arról, van-e újabb határidő, és valójában minden alap nélkül felülírnak egy érvényben levő törvényt a határidő meghosszabbításával.
A bejelentési kötelezettséget a tavaly júliusban megjelent 2019/129-es pénzmosásellenes törvény írja elő, és ebben 180 napos határidőt szabnak meg a bejelentkezésre – hívja fel a figyelmet Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség. A nyilatkozatra azért van szükség, hogy kijelöljék, a cégen belül ki felügyeli a pénzmozgásokat, vagy ki kezeli a kifizetéseket, tehát ha felmerül a pénzmosás gyanúja, vagy annak az eshetősége, hogy a pénz bűnszövetkezetekhez, terroristaszervezetekhez kerül, kit kell felelősségre vonni” – ecsetelte lapunk megkeresésére a szakértő.
– pontosított megkeresésünkre Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, a kifizetések szabályozása már eleve előírja, hogy a cégeknek egy számlára egy másik cégnek legtöbb ötezer lejt, magánszemélynek tízezer lejt fizethetnek ki, a többit bankon kötelesek utalni. A különbség az, hogy a szabályozás figyelmen kívül hagyása eddig csak adminisztratív szankciókat vont maga után, a pénzmosásra vonatkozó törvény megszegése viszont már bűncselekménynek számít. Debreczeni János amúgy azt mondja, egyelőre csak azoknak a cégeknek kell bejelentkezniük, melyek a pénzmozgást átlátják, ők kötelesek kijelölni cégen belül egy személyt, aki a gyanús mozgásokat jelenti. Példaként a könyvelési cégeket említette.
Édler András ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy a törvénybe bekerült egy cikkely, miszerint azok a cégek és vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek is kötelesek nyilatkozni, akik tízezer euró feletti készpénzforgalmat valósítanak meg, abban az esetben is, ha a pénzmozgás több részletben történik. „Ebből származott a félreértés, hiszen ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek éves készpénzforgalma meghaladja a 10 ezer eurót – például minden kis vidéki bolttulajdonosnak –, be kell jelentkeznie, hanem csak azoknak, akiknek egy számlájára ekkora összeg érkezik” – részletezte a gazdasági szakértő.
Leszögezte egyúttal, hogy a jogszabály zavaros. Ugyanakkor meglátása szerint az is értelmezhetetlen, hogy a hivatal oldalára kiírták, nem kell betartani a határidőt, hiszen egy intézmény nem írhat felül egy hatályos jogszabályt, még akkor sem, ha rá vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!