„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség.”
Fotó: Pixabay.com
A napokban futótűzként terjedt a hír a vállalkozói körökben, hogy jár le a határidő, amíg a cégtulajdonosok, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek kötelesek nyilatkozni arról, hogy a tevékenységüknek ki a valós kedvezményezettje.
2020. január 28., 14:342020. január 28., 14:34
Nyilatkozni csak online lehet, ám épp a határidő lejárta előtt nem működött, folyamatosan fagyott le a Pénzmosás Elleni Országos Hivatal (ONPCSB) honlapja, ahol be kellett volna jelentkezni. Utólag a hivatal a hivatalos oldalán közzétett egy értesítést, hogy a január 21-ei határidő után is be lehet jelentkezni. A lapunk által megszólaltatott szakemberek felhívják a figyelmet, hogy nem tájékoztatnak arról, van-e újabb határidő, és valójában minden alap nélkül felülírnak egy érvényben levő törvényt a határidő meghosszabbításával.
A bejelentési kötelezettséget a tavaly júliusban megjelent 2019/129-es pénzmosásellenes törvény írja elő, és ebben 180 napos határidőt szabnak meg a bejelentkezésre – hívja fel a figyelmet Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség. A nyilatkozatra azért van szükség, hogy kijelöljék, a cégen belül ki felügyeli a pénzmozgásokat, vagy ki kezeli a kifizetéseket, tehát ha felmerül a pénzmosás gyanúja, vagy annak az eshetősége, hogy a pénz bűnszövetkezetekhez, terroristaszervezetekhez kerül, kit kell felelősségre vonni” – ecsetelte lapunk megkeresésére a szakértő.
– pontosított megkeresésünkre Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, a kifizetések szabályozása már eleve előírja, hogy a cégeknek egy számlára egy másik cégnek legtöbb ötezer lejt, magánszemélynek tízezer lejt fizethetnek ki, a többit bankon kötelesek utalni. A különbség az, hogy a szabályozás figyelmen kívül hagyása eddig csak adminisztratív szankciókat vont maga után, a pénzmosásra vonatkozó törvény megszegése viszont már bűncselekménynek számít. Debreczeni János amúgy azt mondja, egyelőre csak azoknak a cégeknek kell bejelentkezniük, melyek a pénzmozgást átlátják, ők kötelesek kijelölni cégen belül egy személyt, aki a gyanús mozgásokat jelenti. Példaként a könyvelési cégeket említette.
Édler András ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy a törvénybe bekerült egy cikkely, miszerint azok a cégek és vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek is kötelesek nyilatkozni, akik tízezer euró feletti készpénzforgalmat valósítanak meg, abban az esetben is, ha a pénzmozgás több részletben történik. „Ebből származott a félreértés, hiszen ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek éves készpénzforgalma meghaladja a 10 ezer eurót – például minden kis vidéki bolttulajdonosnak –, be kell jelentkeznie, hanem csak azoknak, akiknek egy számlájára ekkora összeg érkezik” – részletezte a gazdasági szakértő.
Leszögezte egyúttal, hogy a jogszabály zavaros. Ugyanakkor meglátása szerint az is értelmezhetetlen, hogy a hivatal oldalára kiírták, nem kell betartani a határidőt, hiszen egy intézmény nem írhat felül egy hatályos jogszabályt, még akkor sem, ha rá vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!