Fotó: A szerző felvétele
A világ szinte valamennyi országát sújtó likviditási válság folytán ugyanis a jegybank által megszabott ROBOR-ráta elérte a 49,81 százalékot. A ROBOR a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata, amelyet mindennap 11.30-kor jelent be a nemzeti bank, és három hónapra érvényes. Isărescu azonban hétfői sajtótájékoztatóján felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek.
Több bank is
Tegnap az Unicredit Ţiriac Bank, CR Firenze és a Román Kereskedelmi Bank (BCR) emelte a kölcsönökre kirótt kamatját 1–5 százalékponttal.
Az Unicredit az euróban nyújtott ingatlanhitelek esetén 3 százalékpontos, míg a hasonló lejhitelek esetén 5 százalékpontos növelést hajtott végre. A december 31-éig megkötött szerződésekről azonban a pénzintézet illetékesei úgy nyilatkoznak, hogy a hitel első hat hónapjában a kamatláb egy százalékkal csökkent. A Banca Românească egyenesen megkétszerezte az euróban nyújtott hitelek kamatlábát mind a jelzáloghitelek, mind pedig a jelzálogalapú fogyasztási hitelek esetében. A Román Kereskedelmi Bank 1,05–1,25 százalékponttal drágította a lejalapú hitelek kamatát, miközben az eurókölcsönök kapcsán nem módosított. A CR Firenze bank 1–1,5 százalékponttal emelte mind az euróban, mind a lejben folyósított hitelek után fizetendő kamatot.
A Piraeus Bank illetékesei ezzel szemben tegnap úgy nyilatkoztak, hogy az október 16-i ROBOR-szinten tartják a lejben nyújtott hiteleik kamatlábát, a múlt héten ugyanis még a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamatja 15,97 százalékos volt.
Derű a borúban
A The Money Channel Money Show című, hétfő esti műsorába meghívott bankárok, bankpiaci szakemberek egyöntetűen leszögezték, hogy a jelenleg túlzottan magas ROBOR hamarosan, előfordulhat, hogy már egy héten belül visszatér a 15–17 százalékos reális szintre. Ugyanakkor valamennyien úgy ítélték meg, hogy még ilyen körülmények között is igen magas a kamat, ez pedig 2009-ben finanszírozási gondokat fog okozni. A bankárok úgy nyilatkoztak, hogy a kialakult helyzet jól megleckéztette a spekulánsokat, ám nagy mértékben kihatott a magánszemélyekre és a cégekre is. „A jelenlegi helyzetet a jegybank mesterségesen kreálta, mivel meg akarta büntetni a spekulánsokat. Azonban egyaránt sújtotta a bankokat és ezek ügyfeleit. A hét második felére a kamatok visszatérnek a reális szintjükre. Olyan körülmények között, hogy a BNR elnöke úgy nyilatkozik, van elég likviditás, nem természetes 15–17 százalékos kamatokat látni” – jelentette ki Dan Pascariu, az Unicredit Ţiriac Bank elnöke. Eközben Lucian Isar, a Bancpost ügyvezető alelnöke úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzet nem csak a spekulánsok miatt alakult ki, szerinte a jegybank is hibás, mivel jóval magasabb szintre emelte a bankközi kamatot, mint amennyi indokolt lett volna. Szerinte ennek hatásai 2009-ben érződnek majd meg igazából. Ilyen körülmények között pedig a bankközi piacon alkalmazott hitelek magas kamatával járó költségek egy részét a bankok kénytelenek lesznek átvetíteni ügyfeleikre. E feltevés kapcsán azonban Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank főközgazdásza leszögezte: nem érdeke a bankoknak, hogy 50 százalékos kamatot rójanak ki klienseikre, hisz ilyen körülmények között az ügyfél nem fog törleszteni.
Leáll a jelzálog-hitelezés?
Federico Ghizzoni, az Unicredit kelet-közép-európai ügyleteiért felelős vezetője a Milano Finanza lap tegnapi kiadásának úgy nyilatkozott, a régió bankrendszere az eddiginél jóval lassabb ütemben fog növekedni, mivel a pénzintézetek jóval elővigyázatosabbak. „Leginkább amiatt aggódom, hogy a hitelezés nehogy leálljon egy időre. Úgy vettem észre, hogy egyes államokban már nincs más alternatíva. Ilyen többek között Románia. Így a jelzáloghitel-nyújtás lehet, hogy egy időre le fog állni” – részletezte Ghizzoni.
„A bankok nem bocsátanak meg mindazoknak, akik változó kamattal vettek fel hiteleket” – nyilatkozta Cristian Sima, a World Brokerage Services elnöke a Realitatea hírcsatornának adott interjújában. Mint mondta, ők szenvedik meg leginkább a jelenlegi piaci állapotokat. Sima szerint a BNR utóbbi időben tanúsított lejtámogató politikája sem jelenthet hosszú távú megoldást. „Ha a jegybank a továbbiakban is eurót ad el, boldogok leszünk, mivel erős lesz a hazai fizetőeszköz. Ám bekerülünk egy másik spirálba, egy sokkal veszélyesebbe, a kamatokéba, s akkor a vállalatok nem tudnak majd hiteleket felvenni” – mutatott rá a pénzpiaci szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok