Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti alapkamatszintet csütörtöki kihelyezett, pozsonyi kamatdöntő ülésén.
2013. május 03., 10:332013. május 03., 10:33
A szervezet legutóbb – a mostanihoz hasonló 25 bázispontos vágással – 2012. júliusában változtatott az alapkamaton, akkor 1 százalékról 0,75 százalékra süllyedt a szervezet irányadó refinanszírozási kamatrátája.
Az EKB kormányzótanácsában erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett – közölte Mario Draghi, a szervezet elnöke a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. Mint részletezte, a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta a kamatszint lefaragását, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. Mario Draghi bejelentette: legalább a jövő év közepéig érvényben marad a háromhónapos és rövidebb lejáratú likviditási eszközök esetében a teljes és fix kamatszint melletti kihelyezés. A döntés összhangban van a szervezet 2 százalékos inflációs céljával, hiszen a fogyasztói árak kellően lehorgonyzottak. A testület figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket, és szükség esetén készen áll változtatni politikáján – tette hozzá.
Draghi arról is beszélt, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, így a jelenlegi, lassúbb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket. Úgy fogalmazott: mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek. Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Mario Draghi leszögezte: a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg.
Egyébként a hírügynökségi felmérésekbe bevont banki elemzők szűk többsége kamatcsökkentést várt. A kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat az elmúlt időszakban az indokolta, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítményének gyengülését jelző adatok jelentek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!