2007. november 07., 00:002007. november 07., 00:00
A banktól várható szigort félreérthetetlenül a költségvetési „elcsúszással” indokolta, de hozzátette, hogy a pénzügypolitika csak részleges és rövid távú ellenszert tud nyújtani. A romló kilátásra tekintettel a román jegybank hétfőn 5,7 százalékra emelte a decemberi tizenkét havi inflációra szóló előrejelzését az eddigi 3,9 százalékról, jövő év decemberére pedig 4,3 százalékra az eddig jelzett 3,7 százalékról. Az év végi célsávon egyelőre nem változtattak, az 3–5 százalékos, a jövő év végére 2,8–4,8 százalékos, vagyis a bank biztosra veszi a cél túllépését legalábbis az idén. A nemzeti bank legutóbb október végén emelte a kamatot: egyre nagyobb inflációs aggodalmai miatt meredeken, fél százalékponttal 7,50 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Idén ugyanakkor várhatóan több kamatemelés nem lesz, mert a bank csak januárban tartja a következő kamatértekezletét. A bank pénzügypolitikája eddig támogatta a gazdasági növekedést. Május végén, majd június végén negyed-negyed ponttal enyhítette alapkamatát, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépéseit. A román kormány gazdasági előrejelző bizottsága (CNP) már szeptemberben 6,1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedésre szóló előrejelzését 6,5 százalékról, habár a jövő évre szóló jóslatát 6,5 százalékra javította 6,3 százalékról. A bizottság a gazdasági növekedés idén várt lassulását a mezőgazdaságot sújtó, nyári szárazsággal indokolta. Románia hazai összterméke a második negyedévben – 86,75 milliárd lej – változatlan áron 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hírösszefoglaló Az S&P negatívra rontotta a kilátást Az eddigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Románia eddig is jórészt gyenge befektetői szuverén adóskockázati besorolásainak kilátását a Standard & Poor’s, arra hivatkozva, hogy a román kormány nem ad megfelelő gazdaságpolitikai választ a gyorsan növekvő külső egyensúlyhiányra, miközben egyre romlanak a globális hitelpiaci viszonyok. A kilátásrontás a világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni közleménye szerint a „BBB mínusz/A-3” hosszú és rövid futamú szuverén devizaadósi besorolásra, a helyi valutában kiadott közadósság „BBB/A-3” osztályzataira, valamint devizaátutalási és konvertibilitási kockázatra megállapított „A mínusz” szintre vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok