2011. április 11., 08:042011. április 11., 08:04
A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet. n Krónika
Jövőre sem nő a tanárok bére
„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!