2011. április 11., 08:042011. április 11., 08:04
A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet. n Krónika
Jövőre sem nő a tanárok bére
„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!