2011. április 11., 08:042011. április 11., 08:04
A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet. n Krónika
Jövőre sem nő a tanárok bére
„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!