Hirdetés

Jövőre sem nő a tanárok bére, további elbocsátások várhatók a közszférában

„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök.

Krónika

2011. április 11., 08:042011. április 11., 08:04

A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.

A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.

A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.

Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet. n Krónika
Jövőre sem nő a tanárok bére

„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.

A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.

A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.

Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak

A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint

Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint
2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
2026. augusztus 22., szombat

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást

Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
Hirdetés
Hirdetés