2011. április 11., 08:042011. április 11., 08:04
A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet. n Krónika
Jövőre sem nő a tanárok bére
„A jövő esztendőben sem nőhet 50 százalékkal a pedagógusok fizetése. A béremelés egy demagóg és populista intézkedés lenne, ami tönkretenné az országot” – jelentette ki tegnap egy televíziós műsorban Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor megismételte korábbi ígéretét, miszerint a gazdasági fellendülés első jeleit az idei év végén, jövő év elején a lakosság, így a közalkalmazottak is meg fogják érezni. A tanárok pedig a 2012-es év folyamán meg fogják kapni a visszaperelt pénzeiket, arról azonban, hogy milyen ütemben kerül erre majd sor, egy későbbi időpontban várható döntés. A témában megszólalt egyébként korábban Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki leszögezte, hogy az 50 százalékos oktatóibér-emelést csak akkor lehetne véghezvinni, hogyha a közszférában legalább 100 ezer alkalmazottat elbocsátanának. A további leépítések azonban úgy tűnik, a fizetésemelés nélkül is elkerülhetetlenek.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint a Boc-kabinet a közeljövőben további elbocsátásokról fog dönteni, amelynek keretében a bányászok, az energetikai ágazat alkalmazottai, illetve a védelmi tárca berkeiben dolgozók kerülnek majd utcára. A hivatalos források szerint a tavaly elfogadott jogszabállyal ellentétben az elbocsátottak kárpótlásban is részesülnek, igaz, megvonják tőlük a támogatás összegét, ha nem foglalják el a számukra felajánlott új állást arra hivatkozva, hogy ott nem fizetnek eleget. A végkielégítés öszszege a kormányzati források szerint eléri majd az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagbérét, azonban egy felső határt is megszabnak, amelyet a januári nettó országos átlagbértől és a munkanélküli-segély öszszegétől tesznek függővé. Ezt az öszszeget a ledolgozott évek függvényében meghatározott időtartamra biztosítják az elbocsátottaknak: akik kevesebb mint 15 évet dolgoztak azon a területen, azoknak 20 hónapig jár majd a segély, akik 15–25 évet dolgoztak, azoknak 22 hónapig, míg akik több mint 25 évet tevékenykedtek, azoknak 24 hónapon át folyósítják az összeget.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ajánlatára azonban csak indokolt esetben mondhatnak nemet a kárpótlásban részesülő munkanélküliek, csak akkor nem esnek el a támogatástól, ha egészségi állapotunk miatt nem alkalmasak a felajánlott állásra – ebben az esetben is egy orvosokból álló szaktestületnek kell döntenie, hogy semmiképp ne lehessen megkerülni az érvényes szabályokat.
A vonatkozó törvénytervezetből az is kiderül, hogy a kárpótlás minden olyan bányásznak jár majd, akik a 2011 és 2018 közt sorra kerülő ágazati átszervezés nyomán utcára kerülnek. Éppen ezért a kormány idén 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millió lejjel, 2014-ben 43,5 millió lejjel, 2015-ben 30,8 millió lejjel, 2016-ban 18,8 millió lejjel, 2017-ben 8 millió lejjel, míg 2018-ban 6,8 millió lejjel különít el nagyobb összegeket a munkanélküliségi alapba.
Hivatalos források szerint idén mintegy 500 bányász kerül utcára. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – 2018-ig engedélyezi, hogy az állam szubvenciókat biztosítson a bányáknak, eddig a határidőig pedig be kell zárni valamennyi veszteséggel működő egységet.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
szóljon hozzá!