2011. december 07., 06:252011. december 07., 06:25
Nyolcszáz lejes minimálbért kér 2012-re az Alfa Kartell szakszervezeti tömb az Emil Boc miniszterelnökhöz tegnap eljuttatott levelében. Érvelésükben rámutatnak, hogy a munkaügyi minisztérium által közzétett számításokból arra derül fény, hogy a minimálbér emelése jót tenne az ország gazdasági növekedésének. Szerintük ugyanakkor a munka termelékenységének, az inflációnak és az átlagbérnek az alakulása 2010 és 2011 között nem volt kiegyenlített. Felhívják továbbá arra is a figyelmet, hogy az alacsony minimálbér stimulálja a fekete- vagy szürkealkalmazásokat a munkaerőpiacon.
Ugyanakkor a szakszervezet emlékeztet a társadalmi partnerek – alkalmazottak, munkáltatók, kormány – között megkötött megállapodásra, amelyben leszögezték, hogy a minimálbérnek 2015-re el kell érnie az átlagbér 50 százalékát. A dokumentumból arra is fény derül, hogy 2011-re a legkisebb fizetésnek az átlagbér 40 százalékát (760 lej), 2012-re 44 százalékát (836 lej) kellett volna elérnie.
Az Alfa Kartell szerint egyébként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodás sem zárja ki a minimálbér 800 lejre történő emelését. Ebben ugyanis az áll, hogy a közalkalmazottak bérköltségeire nem szabad a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékánál nagyobb összeget fordítani, miközben 2010-ben ez az arány még 9,2 százalékos volt. „Abból kiindulva, hogy 2010. január elseje és 2011. október 30. között 180 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók létszáma, s 2012 folyamán is további 120 ezer posztot kell megszüntetni, illetve hogy 2010 júliusától a közalkalmazotti bérek legalább 25 százalékkal csökkentek, a szakszervezetiek úgy gondolják, megvan a szükséges anyagi erőforrás ahhoz, hogy az IMF-megállapodás feltételeinek betartása mellett is akár 950 lejre nőhessen a minimálbér” – érvel az Alfa Kartell, amely a levél zárómondatában leszögezi, hogy a minimálbérnek jövőre 800 lejesnek kell lennie.
A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között zajló tárgyaláson egyébként az is elhangzott, hogy a szakszervezetek 1030 lejes minimálbért szeretnének.
A szakszervezetek kéréseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap leszögezte, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy 2012-ben a jelenlegi 670 lejről 700 lejre lehessen emelni a legkisebb garantált fizetést. A kormányfő szerint ennél többről semmiképp nem lehet szó olyan körülmények között, hogy eltörlik a 700 és 1000 lej közötti bérek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét. A kabinet számításai szerint 600 ezer fizetés nőne ez utóbbi intézkedés révén.
Kormányzati források ugyanakkor a Mediafax hírügynökségnek elmondták, hogy a kabinet a 700 és 1000 lej közötti fizetések esetében csak a jövedelemadót törölné el, a társadalombiztosítási hozzájárulást a továbbiakban is fizetni kellene. Azonban a források szerint még nincs végleges megállapodás a témában.
A délutáni órákban Sulfina Barbu munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a kormány jövő héten dönt a minimálbér szintjéről, ami valószínűleg 700 lej lesz, de elmondása szerint még megvizsgálják a munkáltatók és a szakszervezetek kérését. Ugyanakkor Barbu elmondta, azt is megvizsgálják, hogy az ezer lej alatti bérek után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 50 százalékkal csökkentsék.
Egy évvel ezelőtt egyébként a kormány úgy emelte 600 lejről 670 lejre a minimálbért, hogy előzetesen egyeztetett a valutaalap képviselőivel, arra mutatva rá, hogy az emelés mértéke tulajdonképpen megegyezik a 2009-es és 2010-es inflációs rátával.
Nem hiszi azonban Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke, hogy a kormány döntene a minimálbér emeléséről azelőtt, hogy az IMF romániai delegációjának vezetője, Jeffrey Franks a témában kifejtené álláspontját. Ponta ugyanakkor bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. „Logikusan kellene gondolkodni. Ha a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 5 százalékkal csökkentjük, s a minimálbért 800 lejre emeljük, akkor jóval kisebb a negatív hatás a költségvetésre. (…) Ugyanakkor a 800 lejes minimálbér a feketemunka kifehérítéséhez is hozzájárulnak. De a kormánynak nincs gazdasági koncepciója, ha nem jön Jeffrey Franks, hogy megmondja, mit tegyenek” – fogalmazott Victor Ponta.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.