2011. december 07., 06:252011. december 07., 06:25
Nyolcszáz lejes minimálbért kér 2012-re az Alfa Kartell szakszervezeti tömb az Emil Boc miniszterelnökhöz tegnap eljuttatott levelében. Érvelésükben rámutatnak, hogy a munkaügyi minisztérium által közzétett számításokból arra derül fény, hogy a minimálbér emelése jót tenne az ország gazdasági növekedésének. Szerintük ugyanakkor a munka termelékenységének, az inflációnak és az átlagbérnek az alakulása 2010 és 2011 között nem volt kiegyenlített. Felhívják továbbá arra is a figyelmet, hogy az alacsony minimálbér stimulálja a fekete- vagy szürkealkalmazásokat a munkaerőpiacon.
Ugyanakkor a szakszervezet emlékeztet a társadalmi partnerek – alkalmazottak, munkáltatók, kormány – között megkötött megállapodásra, amelyben leszögezték, hogy a minimálbérnek 2015-re el kell érnie az átlagbér 50 százalékát. A dokumentumból arra is fény derül, hogy 2011-re a legkisebb fizetésnek az átlagbér 40 százalékát (760 lej), 2012-re 44 százalékát (836 lej) kellett volna elérnie.
Az Alfa Kartell szerint egyébként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodás sem zárja ki a minimálbér 800 lejre történő emelését. Ebben ugyanis az áll, hogy a közalkalmazottak bérköltségeire nem szabad a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékánál nagyobb összeget fordítani, miközben 2010-ben ez az arány még 9,2 százalékos volt. „Abból kiindulva, hogy 2010. január elseje és 2011. október 30. között 180 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók létszáma, s 2012 folyamán is további 120 ezer posztot kell megszüntetni, illetve hogy 2010 júliusától a közalkalmazotti bérek legalább 25 százalékkal csökkentek, a szakszervezetiek úgy gondolják, megvan a szükséges anyagi erőforrás ahhoz, hogy az IMF-megállapodás feltételeinek betartása mellett is akár 950 lejre nőhessen a minimálbér” – érvel az Alfa Kartell, amely a levél zárómondatában leszögezi, hogy a minimálbérnek jövőre 800 lejesnek kell lennie.
A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között zajló tárgyaláson egyébként az is elhangzott, hogy a szakszervezetek 1030 lejes minimálbért szeretnének.
A szakszervezetek kéréseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap leszögezte, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy 2012-ben a jelenlegi 670 lejről 700 lejre lehessen emelni a legkisebb garantált fizetést. A kormányfő szerint ennél többről semmiképp nem lehet szó olyan körülmények között, hogy eltörlik a 700 és 1000 lej közötti bérek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét. A kabinet számításai szerint 600 ezer fizetés nőne ez utóbbi intézkedés révén.
Kormányzati források ugyanakkor a Mediafax hírügynökségnek elmondták, hogy a kabinet a 700 és 1000 lej közötti fizetések esetében csak a jövedelemadót törölné el, a társadalombiztosítási hozzájárulást a továbbiakban is fizetni kellene. Azonban a források szerint még nincs végleges megállapodás a témában.
A délutáni órákban Sulfina Barbu munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a kormány jövő héten dönt a minimálbér szintjéről, ami valószínűleg 700 lej lesz, de elmondása szerint még megvizsgálják a munkáltatók és a szakszervezetek kérését. Ugyanakkor Barbu elmondta, azt is megvizsgálják, hogy az ezer lej alatti bérek után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 50 százalékkal csökkentsék.
Egy évvel ezelőtt egyébként a kormány úgy emelte 600 lejről 670 lejre a minimálbért, hogy előzetesen egyeztetett a valutaalap képviselőivel, arra mutatva rá, hogy az emelés mértéke tulajdonképpen megegyezik a 2009-es és 2010-es inflációs rátával.
Nem hiszi azonban Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke, hogy a kormány döntene a minimálbér emeléséről azelőtt, hogy az IMF romániai delegációjának vezetője, Jeffrey Franks a témában kifejtené álláspontját. Ponta ugyanakkor bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. „Logikusan kellene gondolkodni. Ha a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 5 százalékkal csökkentjük, s a minimálbért 800 lejre emeljük, akkor jóval kisebb a negatív hatás a költségvetésre. (…) Ugyanakkor a 800 lejes minimálbér a feketemunka kifehérítéséhez is hozzájárulnak. De a kormánynak nincs gazdasági koncepciója, ha nem jön Jeffrey Franks, hogy megmondja, mit tegyenek” – fogalmazott Victor Ponta.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.