Fotó: Pixabay
A romániai városok és az erdélyi községek jövedelme hasonlítható össze az Erdélystat új, interaktív rangsorában, amelyet a közelgő helyhatósági választások apropóján állítottak össze.
2020. szeptember 18., 07:562020. szeptember 18., 07:56
2020. szeptember 18., 08:032020. szeptember 18., 08:03
Az erdélyi statisztikai szolgálat által a Krónikához eljuttatott közlemény szerint a rangsor a 2009. és a 2019. közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012., 2013–2016., illetve 2017–2019., a teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme, vagyis az adók helyben maradt része, a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások.
a 2009. és 2019. közötti időszak összesített adatai szerint, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.
Az erdélyi nagyvárosok további helyezése: Temesvár (6.), Marosvásárhely (7.), Nagyvárad (9.), Szatmárnémeti (13.), Nagybánya (17.). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013. és 2016. közötti periódushoz képest.
A közepes méretű, 20–100 ezer lakos közötti települések topjában a jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelmek szerint:
A húsz magyar többségű város rangsora a 2009. és 2019. közötti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint:
Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.
A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Egy főre eső saját jövedelmek alapján
Az Erdélystat közleménye szerint az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatok képezik.
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!