
Fotó: Pixabay
A romániai városok és az erdélyi községek jövedelme hasonlítható össze az Erdélystat új, interaktív rangsorában, amelyet a közelgő helyhatósági választások apropóján állítottak össze.
2020. szeptember 18., 07:562020. szeptember 18., 07:56
2020. szeptember 18., 08:032020. szeptember 18., 08:03
Az erdélyi statisztikai szolgálat által a Krónikához eljuttatott közlemény szerint a rangsor a 2009. és a 2019. közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012., 2013–2016., illetve 2017–2019., a teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme, vagyis az adók helyben maradt része, a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások.
a 2009. és 2019. közötti időszak összesített adatai szerint, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.
Az erdélyi nagyvárosok további helyezése: Temesvár (6.), Marosvásárhely (7.), Nagyvárad (9.), Szatmárnémeti (13.), Nagybánya (17.). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013. és 2016. közötti periódushoz képest.
A közepes méretű, 20–100 ezer lakos közötti települések topjában a jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelmek szerint:
A húsz magyar többségű város rangsora a 2009. és 2019. közötti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint:
Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.
A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Egy főre eső saját jövedelmek alapján
Az Erdélystat közleménye szerint az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatok képezik.

Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!