Fotó: Pixabay
A romániai városok és az erdélyi községek jövedelme hasonlítható össze az Erdélystat új, interaktív rangsorában, amelyet a közelgő helyhatósági választások apropóján állítottak össze.
2020. szeptember 18., 07:562020. szeptember 18., 07:56
2020. szeptember 18., 08:032020. szeptember 18., 08:03
Az erdélyi statisztikai szolgálat által a Krónikához eljuttatott közlemény szerint a rangsor a 2009. és a 2019. közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012., 2013–2016., illetve 2017–2019., a teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme, vagyis az adók helyben maradt része, a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások.
a 2009. és 2019. közötti időszak összesített adatai szerint, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.
Az erdélyi nagyvárosok további helyezése: Temesvár (6.), Marosvásárhely (7.), Nagyvárad (9.), Szatmárnémeti (13.), Nagybánya (17.). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013. és 2016. közötti periódushoz képest.
A közepes méretű, 20–100 ezer lakos közötti települések topjában a jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelmek szerint:
A húsz magyar többségű város rangsora a 2009. és 2019. közötti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint:
Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.
A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Egy főre eső saját jövedelmek alapján
Az Erdélystat közleménye szerint az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatok képezik.
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!