Fotó: Erdélystat
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetes adataira alapuló számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
2019. január 31., 15:572019. január 31., 15:57
2019. január 31., 16:302019. január 31., 16:30
Az RMDSZ által január közepén útjára indított néven statisztikai szolgáltatás csütörtökön közzétett jelentése rámutat: az országon belül a fővárosi régió súlya nőtt jelentős mértékben, ezzel párhuzamosan Erdély relatív gazdasági teljesítménye enyhén, Moldváé jelentős mértékben csökkent. Míg 2007-ben a Bukarest–Ilfov régió az országos GDP 24 százalékát tette ki, ez 2017-re 27 százalékra emelkedett, ugyanebben az időszakban Erdély GDP aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése rámutat, 2007 és 2017 között a nominális értéken számolt GDP-növekedés a Bánságban volt a leginkább hangsúlyos, 207 százalékos. Észak- és Közép-Erdélyben átlagosnak mondható a bővülés, 199, illetve 197 százalékos. Mind a romániai, mind pedig az erdélyi átlag alatt teljesített Dél-Erdély, 188 százalékos növekedéssel 2007-hez képest. Partium és Székelyföld gazdasági erősödése pedig jelentősen elmaradt az országos és regionális trendekhez képest, 175, illetve 168 százalékos bővüléssel.
Fotó: Erdélystat
A 2017-es előzetes adatok alapján Erdélyben 9087 euró volt az egy főre eső GDP, az országos
9565 eurós átlaghoz mérhető. Erdélyen belül a Bánság, Közép- és Dél-Erdély emelkedik ki, itt
az egy főre jutó GDP 2017-ben 10 760, 9986, illetve 9981 euró volt. Ezektől viszonylag
leszakadva következik a Partium (7249 euró), Észak-Erdély (7036 euró), majd a Székelyföld
(6414 euró). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék középmezőnyben helyezkednek el Románián belül (Bihar, Maros és Szilágy a felső, Szatmár, Kovászna és Hargita az alsó középben).
A rangsor élén Fehér megye áll, ahol kiemelkedő mértékű GDP-növekedést regisztráltak 2017-ben (16,6 százalék), ezt követi a rangsorban Szeben (9,1%), Máramaros (8,5%), Szilágy (8,5%), Temes (8,4%), Kolozs (8,0%) és Hargita megye (7,0%).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!