Fotó: Erdélystat
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetes adataira alapuló számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
2019. január 31., 15:572019. január 31., 15:57
2019. január 31., 16:302019. január 31., 16:30
Az RMDSZ által január közepén útjára indított néven statisztikai szolgáltatás csütörtökön közzétett jelentése rámutat: az országon belül a fővárosi régió súlya nőtt jelentős mértékben, ezzel párhuzamosan Erdély relatív gazdasági teljesítménye enyhén, Moldváé jelentős mértékben csökkent. Míg 2007-ben a Bukarest–Ilfov régió az országos GDP 24 százalékát tette ki, ez 2017-re 27 százalékra emelkedett, ugyanebben az időszakban Erdély GDP aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése rámutat, 2007 és 2017 között a nominális értéken számolt GDP-növekedés a Bánságban volt a leginkább hangsúlyos, 207 százalékos. Észak- és Közép-Erdélyben átlagosnak mondható a bővülés, 199, illetve 197 százalékos. Mind a romániai, mind pedig az erdélyi átlag alatt teljesített Dél-Erdély, 188 százalékos növekedéssel 2007-hez képest. Partium és Székelyföld gazdasági erősödése pedig jelentősen elmaradt az országos és regionális trendekhez képest, 175, illetve 168 százalékos bővüléssel.
Fotó: Erdélystat
A 2017-es előzetes adatok alapján Erdélyben 9087 euró volt az egy főre eső GDP, az országos
9565 eurós átlaghoz mérhető. Erdélyen belül a Bánság, Közép- és Dél-Erdély emelkedik ki, itt
az egy főre jutó GDP 2017-ben 10 760, 9986, illetve 9981 euró volt. Ezektől viszonylag
leszakadva következik a Partium (7249 euró), Észak-Erdély (7036 euró), majd a Székelyföld
(6414 euró). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék középmezőnyben helyezkednek el Románián belül (Bihar, Maros és Szilágy a felső, Szatmár, Kovászna és Hargita az alsó középben).
A rangsor élén Fehér megye áll, ahol kiemelkedő mértékű GDP-növekedést regisztráltak 2017-ben (16,6 százalék), ezt követi a rangsorban Szeben (9,1%), Máramaros (8,5%), Szilágy (8,5%), Temes (8,4%), Kolozs (8,0%) és Hargita megye (7,0%).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!