Jóváhagyták a ciprusi bankmentő tervet

Ez  egy „jó bank” és egy „rossz bank” létrehozását, s az adósságoknak a 100 ezer euró feletti betétekből való kifizetését tartalmazza. 

Mint beszámoltunk, az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF 10 milliárd eurót ajánlott fel a földközi-tengeri szigetországnak az államcsőd elkerüléséhez, azzal a feltétellel, hogy tegnapig előteremt további 5,8 milliárd euró önrészt. Az „utolsó pillanatban” megszületett egyezség értelmében gyakorlatilag felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő, második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba. A 100 ezer eurónál nagyobb, s az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Hogy ezekből mennyit írnak majd le, egyelőre nem tudni, bár egyes források szerint a nagybetétesek veszteségei a 40 százalékot is elérhetik. Nem vetnek ki adót ugyanakkor a kisbetétekre – mondták el uniós tisztségviselők.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, aki közel 12 órán át tárgyalt Brüsszelben a hitelezők „trojkájával”, újságírók előtt kijelentette: elégedett a tárgyalások eredményével. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Nicosia és a nemzetközi hitelezők megállapodása „véget vet a Ciprussal és az euróövezettel kapcsolatos bizonytalanságoknak”. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a nicosiai parlamentnek már nem kell jóváhagynia a Ciprusnak szánt 10 milliárd eurós mentőcsomagot. „Az Európai Bizottság ma arról tájékoztatott bennünket, hogy a vonatkozó pontok végrehajtásához szükséges jogszabályokat már jóváhagyták”  – mondta Schäuble.

Barroso: nem tudni, mi jön

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke  tegnap a döntést követően egyébként arról beszélt, hogy egyelőre nem lehet megmondani, milyen hatással jár majd a Ciprus számára elfogadott pénzügyi mentőcsomag intézkedéseinek végrehajtása. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása” – mondta Barroso. Hozzátette: nem kívánja elkövetni azt a hibát, hogy megjósolja, mikorra állhat vissza a ciprusi gazdaság a normális kerékvágásba. „A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatással” – fogalmazott, és külön kiemelte: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben a „súlyos kihívást jelentő helyzetben” a ciprusi kormány a kilábalási program mellett a társadalmi konszenzust. Egy dolog bizonyos – hangsúlyozta –, Ciprus eddigi gazdasági modellje fenntarthatatlannak bizonyult.

Rompuy: mindenkinek dolgoznia kell

Szintén nyilatkozatot tett a hajnali megállapodás nyomán Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A belga kereszténydemokrata politikus azt hangsúlyozta, hogy most „mindenkinek keményen kell dolgoznia a ciprusi válság szociális következményeinek enyhítésén”. Ez szerinte egyebek közt azzal jár, hogy Cipruson jelentős uniós pénzeket kell szánni a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentését szolgáló programokra. Van Rompuy szerint a megszületett megállapodás alapján a szigetország benntartható az eurózónában.

Orosz bírálat

Élesen bírálta  eközben Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a ciprusi bankválság rendezésére jóváhagyott tervet, szerinte Cipruson folytatódik a már kiraboltak megkárosítása.  Miután az orosz kormányfő megvitatta helyetteseivel az euróövezeti pénzügyminiszterek döntésének következményeit, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin államfő utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. Peszkov az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel közölte: „Vlagyimir Putyin az eurócsoport (-övezet) döntését figyelembe véve lehetségesnek tartja a ciprusi elnök és az Európai Bizottság erőfeszítéseinek támogatását a szigetország gazdasági és bankválságának leküzdésére”.

Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes a kormányfő Moszkva környéki rezidenciáján megtartott tanácskozását követően még azt mondta az állami hírügynökségnek: Moszkvában jelenleg abból indulnak ki, hogy Ciprusnak nincs szüksége az orosz segítségre. Azt is közölte, hogy Oroszország csak azt követően dönt arról, hogy támogatást nyújt-e Ciprusnak, ha megvizsgálta az Európai Bizottság, a valutaalap, a ciprusi kormány, a szigetország központi bankja és parlamentje által is elfogadott pénzügyi mentőcsomagot.

Mint arról beszámoltunk,  Oroszország 2011-ben 5 évre 2,5 milliárd euró hitelt nyújtott Ciprusnak. A szigetország az adósság átstrukturálását szeretné elérni, azt, hogy csökkentsék a 4,5 százalékos kamatot, és a hitel lejáratát 2016-ról tolják ki 2020-ig. Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter azonban nem ért el eredményeket múlt heti moszkvai tárgyalásain.  A Moody’s hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30-40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki. A Trigon Capital lett befektetési bank szakértői szerint a ciprusi válság rendezését célzó intézkedés miatt az orosz kézben lévő pénzeket ki fogják vonni Ciprusról, és az orosz tőke a most leginkább kedvezőnek tűnő Lettországba áramolhat – írta a Mail.ru orosz hírportál.