Trump egy iráni gázmező bombázásával fenyeget, Rijád Teherán elleni válaszcsapásra figyelmeztet

Amerikai katonákat küldhet Iránba Trump?
Donald Trump elnök kormánya több ezer amerikai katona bevetését fontolgatja a közel-keleti műveleteinek megerősítése érdekében, miközben az amerikai hadsereg az Irán elleni hadjárat lehetséges következő lépéseire készül – közölte a Reuters hírügynökséggel egy amerikai tisztségviselő és három, az üggyel tisztában lévő forrás.
A csapatok bevetése további lehetőségeket nyújthat Trumpnak, mivel az elnök az amerikai műveletek kiterjesztését fontolgatja, miközben az Irán elleni háború már a harmadik hetébe lépett.
Ezek a lehetőségek magukban foglalják az olajszállító hajók biztonságos áthaladásának biztosítását a Hormuzi-szoroson, amit elsősorban a légierő és a haditengerészet végezne el – közölték a források. A szoros biztonságának garantálása azonban az amerikai csapatok Irán partjainál való bevetését is jelentheti – állította négy forrás, köztük két amerikai tisztségviselő.
A Trump-kormány azt is megvitatta, hogy szárazföldi erőket küldjön-e Irán Kharg-szigetére, amely Irán olajexportjának 90 százalékát bonyolítja – közölte a kérdéssel tisztában lévő három személy és három amerikai tisztségviselő. Az egyik tisztségviselő szerint egy ilyen művelet nagyon kockázatos lenne. Iránnak megvan a képessége, hogy rakétákkal és drónokkal elérje a szigetet.
Az Egyesült Államok március 13-án csapásokat mért a sziget katonai célpontjaira, és Trump azzal fenyegetőzött, hogy a sziget kritikus olajipari infrastruktúráját is megsemmisíti. A szigetnek az iráni gazdaságban betöltött létfontosságú szerepét figyelembe véve azonban a sziget ellenőrzése valószínűleg jobb megoldásnak tűnne, mint annak megsemmisítése – vélik a katonai szakértők.

Hírszerzési vezetők beszéltek az iráni konfliktusról, és nem mindenben támasztották alá Trump kijelentéseit
Több tisztviselő, köztük Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató, John Ratcliffe CIA-igazgató és Kash Patel FBI-igazgató tanúskodott a washingtoni Szenátus Hírszerzési Bizottsága előtt, ahol a CNN szerint alaposan kikérdezték őket az iráni háborúval és az azt alátámasztó hírszerzési információkkal kapcsolatos, gyakran zavaros és ellentmondásos kormányzati állításokról.
Irán nukleáris programjával kapcsolatban Trump kijelentette, hogy Irán „megkísérelte újjáépíteni nukleáris programját” azután, hogy júniusban csapásokat mértek a programra, és a múlt hónapban tartott, az Unió helyzetéről szóló beszédében azt mondta, hogy „mindent elölről kezdenek”.
Steve Witkoff, a Fehér Ház tanácsadója még tovább ment, és azt mondta, hogy Irán „valószínűleg egy hétre van attól, hogy ipari minőségű bombakészítő anyaghoz jusson”. A Fehér Ház pedig Irán által jelentett „közvetlen nukleáris fenyegetésre” hivatkozott.
Gabbard azonban előre megírt nyitóbeszédében egészen más képet festett.
„Az Éjféli Pöröly hadművelet (júniusban) eredményeként Irán nukleáris dúsítási programja megsemmisült” – mondta. „Azóta nem tettek semmilyen erőfeszítést a dúsítási képességük újjáépítésére.”
Amikor Jon Ossoff, Georgia demokrata párti szenátora megkérdezte tőle, hogy ez továbbra is ez-e a hírszerző közösség értékelése, azt válaszolta: „Igen.”
Trump az államfői beszédében azt is állította, hogy Irán olyan interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM-eket) épít, amelyek „hamarosan elérik az Amerikai Egyesült Államokat”.
De az amerikai hírszerzés nem ezt mondta. Gabbard pedig előre elkészített nyilatkozatában megismételt egy korábbi értékelést, miszerint Irán „felhasználhatja” a meglévő technológiát „ahhoz, hogy 2035 előtt megkezdje egy katonailag használható ICBM fejlesztését, amennyiben Teherán megkísérli ezt a képességet megszerezni.” Gabbard szerint ezt az értékelést a jelenlegi háború fényében frissíteni fogják.
Amikor Tom Cotton, a szenátusi hírszerzési bizottság elnöke más elemzők becsléseit idézte, miszerint Iránnak már „alig hat hónap alatt” lehetne ICBM-je, amellyel „fenyegethetné az Egyesült Államokat”, Ratcliffe nem volt hajlandó időkeretet megadni erre.
Ratcliffe ehelyett azt mondta, hogy Cotton aggodalmai jogosak, és hogy „ha nem akadályozzák meg őket… képesek lesznek rakétákat indítani az Egyesült Államok kontinentális részére”.
Végül Gabbard sem támogatta Trump e heti állítását, miszerint egyetlen szakértő sem jósolta meg, hogy Irán a támadásra azzal válaszolna, hogy megtámadja öböl-menti szomszédjait. Valójában Irán nyilvánosan is beszélt erről a lehetőségről, és ez nem volt titok.

Kijev a katonai segítségért cserébe négy kulcsfontosságú területen vár viszonzást a Közel-Kelet országaitól
Kijev azoktól a közel-keleti országoktól, amelyekkel együttműködik a légtérvédelem terén, négy kulcsfontosságú területen vár viszonzást: a politikai támogatás növelésében, az Oroszország elleni szankciók szigorításában, a biztonsági partnerség bővítésében és a háború utáni helyreállításban való részvételben – jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
„Csakis Ukrajnának van átfogó rendszere a légi fenyegetések elleni védekezésre, amelyek jelenleg Iránból érkeznek a Perzsa-öböl országai és a Közel-Kelet államai felé. Senki másnak a világon nincs ilyen tapasztalata, és éppen ezért vagyunk érdekesek az Öböl menti országok számára” – idézte a szóvivőt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Tihij megjegyezte, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a napokban hozta nyilvánosságra, hogy az elmúlt hetekben 11 ország kért ilyen támogatást Ukrajnától.
„Néhány ország már meg is köszönte a gyakorlati támogatást, például bizonyos arab országok. Ezért ebben a kontextusban a támogatásért Ukrajna természetesen számít a régió országainak kölcsönösségére, különösen a négy említett területen. Úgy gondolom, később konkrét tárgyalások és megállapodások is láthatóvá válnak” – tette hozzá a szóvivő.
A tisztségviselő közölte, hogy Ukrajna figyelemmel kíséri a Közel-Keleten a biztonsági helyzet alakulását, amelynek jelentős romlását tapasztalja, és megállapítja, hogy a konfliktus tartós háború jeleit mutatja, nő a harcok sújtotta területek kiterjedése, és nő a széles körű regionális destabilizáció kockázata.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának betartásáért áll ki, és az eszkalációért a teheráni vezetést teszi felelőssé.
„Pontosan az ő politikájuk, ennek a rezsimnek a tevékenysége a kulcsfontosságú tényező a Közel-Kelet instabilitásában és annak határain túl is. Emlékeztetünk arra, hogy Irán továbbra is közvetlen résztvevője az orosz agressziónak” – emelte ki Tihij.
Hozzátette, hogy 2022 óta Oroszország több mint 57 ezer iráni drónt indított Ukrajna ellen, cserébe pedig Moszkva Teheránnak katonai és hírszerzési támogatást nyújt, valamint megosztja a drónok használatában szerzett tapasztalatait.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Ukrajna az Iránra gyakorolt nemzetközi nyomás fokozását szorgalmazza, elsősorban szankciós mechanizmusokon keresztül, szoros koordinációban az EU-val, valamint a diplomáciai elrettentő eszközök alkalmazását, amelyek minimalizálják a nagyobb regionális háború kockázatát.
Külön aggodalmat kelt a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának megsértése.
„Tudják, milyen rendkívül negatív következményei vannak ennek az energiapiacok és a világgazdaság stabilitására nézve. Felhívjuk a figyelmet a hajózás szabadságának azonnali biztosítására a nemzetközi tengeri jog szerint, és a további eszkaláció megakadályozására ebben a stratégiailag fontos régióban” – emelte ki Tihij.
A szóvivő rámutatott, hogy amennyiben a Közel-Keleten a háború tartós fázisba lép, az további kihívásokat teremt a nemzetközi biztonságra nézve, elvonja a nemzetközi közösség figyelmét és erőforrásait az orosz agresszió elleni fellépésről Európában, és növeli a globális piacok instabilitását.
„Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy Irán katonai potenciáljának gyengülése korlátozhatja az ország képességét, hogy támogassa az orosz agressziót Ukrajna ellen” – tette hozzá.
Tihij külön kiemelte, hogy Ukrajna már gyakorlati hozzájárulást nyújt a régióban partnerei biztonságához, különösen az iráni drónok elleni védekezésben szerzett egyedi tapasztalatai révén.
Volodimir Zelenszkij korábban közölte, hogy már 201 ukrán katonai szakértőt küldtek a Közel-Keletre az iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónok elleni védekezés segítésére.
Ők az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Szaúd-Arábiában és Kuvaitban dolgoznak Ukrajna partnerei – elsősorban az Egyesült Államok – kérésére. Ezenfelül további 34 ukrán szakember áll készen a kiküldetésre.