A tervezet szerint a visszaváltott üvegeket újrahasznosítják
Fotó: Tega Rt.
Hamarosan vissza lehet majd vinni a boltokba az újrahasznosítható vizes, sörös vagy üdítős üvegeket, mint ahogy a pillepalackokat és az aludobozokat is, cserébe viszont vásárláskor betétdíjat kell fizeti.
2020. november 20., 11:412020. november 20., 11:41
A betétdíjat szabályozó jogszabályjavaslatot közvitára bocsátotta a környezetvédelmi minisztérium.
A betétdíj alkalmazása, és a palackok, aludobozok visszaváltása minden üzlet számára kötelező lesz, legyen az hipermarket vagy sarki kisbolt. Utóbbiak esetében viszont meghatároznak egy adott mennyiséget, amelyet be kell gyűjteniük, hogy ne akadályozza tevékenységüket a visszaváltott palackok, dobozok tengere.
A begyűjtés lehet kézi, de a botok alkalmazhatnak automata rendszereket is.
Az üzletek által összegyűjtött hulladékmennyiség regionális válogató állomásokra, onnan pedig a recikláló egységekhez kerül. Magát a rendszert egy non-profit entitás működteti majd, amelyben helyet kapnak a gyártócégek és a kereskedők képviselői is.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
A törvénytervezet olyan kontextusban született meg, hogy Románia továbbra is sereghajtó európai uniós összevetésben a hulladékok reciklálása terén, az évente termelt 1,3 millió tonna 5 százalékát használják fel újra. Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Január elsejétől viszont már fizetnie kell az EU-nak a piacra kerülő műanyagmennyiség után, amelyet nem hasznosít újra.
A környezetvédelmi tárca illetékeseinek reményei szerint három évvel a betétdíj bevezetését követően már az italos üvegek, pillepalackok, aludobozok 90 százalékát sikerül begyűjteni.
Nem ez azonban az első próbálkozás, jelenleg is hatályos egy, az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő jogszabály, ám nem alkalmazzák.
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Sok ponton is módosításra szorul az érintettek, illetve a szakemberek szerint a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagokra betétdíjat előíró törvénytervezet. Még a pénteki nap folyamán lehet véleményezni a környezetvédelmi minisztérium honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!