Fotó: A szerző felvétele
2009. április 09., 10:242009. április 09., 10:24
– Szinte nem is létezik olyan iparág, amelyre ne hatott volna ki valamilyen mértékben a globális gazdasági és pénzügyi válság. Mennyire érezhető ez a húsiparban?
–Sajnos mi sem kerülhetjük el a recessziót. Sok hazai és külföldi húsfeldolgozóval állunk kapcsolatban, mindenütt bajok vannak. A hanyatlás igazából januártól kezdődött, számításaink szerint mintegy húszszázalékos volt a visszaesés. A december még eredményes volt, hiszen karácsonykor meg szilveszterkor az emberek mindenképpen húst vásárolnak.
– A hét végén húsvét. Az ünnep közeledte mennyiben módosította a vásárlók szokását? Tapasztaltak a napokban keresletbővülést?
–Igen, mindenképpen. A húsvét előtti időszakban az anyagi gondok ellenére megugrott a forgalom. Az utóbbi hetek, hónapok forgalmához képest mintegy ötvenszázalékos növekedésről beszélhetünk.
| A marosvásárhelyi Petri család egyike volt azoknak a mészáros dinasztiáknak, amelyek az államosítást megelőzően is hússal, hústermékekkel látták el a várost. A szocializmus idején a Petrik állami cégek keretében kereskedelemmel foglalkoztak. 1990-ben azonnal léptek. Még kereskedelmi társasági törvény sem létezett, de a Petri család már megnyitotta a Rákóczi-lépcső melletti üzletét. A Maros megyében bejegyzett kisvállalkozások közül sorrendben a 38.-ik volt a Primacom Kft. 1993-ban a város szélén 3 hektáros telket vásároltak, zöldmezős beruházásba kezdtek. 1995-ben kezdte meg működését a vágóhíd, 1995-ben a húsfeldolgozó üzem. Jelenleg 320 alkalmazottat foglalkoztatnak. |
– 1990 óta már átvészeltek egy válságidőszakot, amikor is a kilencvenes évek elején évi 150 százalékos inflációval kellett megküzdeniük. Mi volt akkor a siker titka?
– Annak, hogy megmaradtunk, az volt a titka, hogy soha nem folyamodtunk bankkölcsönhöz. Nagyon sok céget az tett tönkre, hogy rendkívüli módon megterhelte őket a felvett hitelek törlesztése, az igen magas kamat. Mi az infláció mértékében drágítottunk, mást nem tehettünk, enélkül bezárhattuk volna a vállalatot.
Ugyanakkor mindig nyereségesen kellett dolgoznunk, hiszen anélkül nem tudtunk volna fejlődni. A húsiparban nagyon rövid a kifutási idő. Az átlagos forgási sebesség egy hét. Itt két változat van: vagy eladjuk az árut, vagy eldobjuk, tehát az árpolitikát úgy kellett alakítani, hogy ne maradjon a nyakunkon az áru. De szerencsére mindig a felszínen tudtunk maradni.
– Szinte gombamód szaporodnak a Petri saját üzletei. Immár nemcsak Marosvásárhelyen, hanem az egész megyében, sőt a szomszédos Hargita megyében is több bolttal vannak jelen a helyi piacokon. Mekkora az a napi termelési kapacitás, amivel ezeket az üzleteket, illetve a nagy bevásárlóközpontok polcait el tudják látni?
– Jelen pillanatban tizennégy üzletünk van, ezekből Marosvásárhelyen nyolc működik, a többi Szászrégenben, Segesváron, illetve Hargita megyében – Maroshévizen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen – található, júniusban pedig megnyitjuk csíkszeredai üzletünket. Ezek, illetve a szupermarketek ellátásához naponta mintegy 140-150 sertést dolgozunk fel, hentesáruból a napi termelés öt tonna körül van. Havonta száztonnányi hentesáru kerül ki a feldolgozó üzemünkből.
– Állattenyésztéssel nem foglalkoznak. Honnan származnak az állatok? Inkább belföldről, vagy a zömét külföldről hozzák?
– Amennyiben lehet, innen, az országból biztosítjuk a nyersanyagot. De vannak időszakok, amikor külföldi behozatalra szorulunk. A sertés a nagy hizlaldákból érkezik, egyéni tenyésztőktől tilos behozni a vágóhídra az állatokat. A marhahús fele-fele arányban származik kisgazdaságokból és nagy farmokról.
– A közelmúltban kénytelen volt bezárni kapuit a marosvásárhelyi Spar szupermarket, amelynek polcain a helyiek megtalálhatták a Petri termékeket. Mekkora kiesést jelentett mindez a vállalkozásnak?
– Igen komoly kárunk származott a Spar bezárásából. Még mindig ott van a pénzünk. Egyébként sem nevezhetem felhőtlennek a viszonyunkat a szupermarketekkel. A legtöbb ilyen üzletnek csakis az ár a fontos. Az az egyetlen szempont, amikor vásárolnak, hogy olcsó legyen az áru.
Az sem baj, ha semmi hús nincs a termékben, csak szép legyen a csomagolása, s jó nagy tételekben érkezzen az áru. Nem törődnek azzal, hogy az ínyenceknek árusítsanak, hogy hagyományos, a vidéknek megfelelő termékeket kínáljanak. Igazság szerint nem is igen törekszünk most már arra, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokba betörjünk. Ez az üzletpolitikánk: saját üzletben saját termékek.
– Említette, hogy egyes termékekben nincs hús. Akkor miből készülnek? Sonkát másból is lehet gyártani, mint sertéscombból?
– Sonkát nem, de mást igen. A darált masszából készült szalámi, párizsi, virsli lehet gyanús. Zsiradékból, bőrpépből, vízből, adalékokból is készülhetnek ezek. A hús kimaradhat belőlük. Az az érdekes helyzet is előállhat, hogy egy virsli kilója kevesebbe kerül, mint az élő sertéshús. Feltevődik a kérdés, hogy akkor mi van benne? Éppen ezért azt tanácsolom, hogy a fogyasztók óvakodjanak a nagyon olcsó termékektől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok