
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 09., 10:242009. április 09., 10:24
– Szinte nem is létezik olyan iparág, amelyre ne hatott volna ki valamilyen mértékben a globális gazdasági és pénzügyi válság. Mennyire érezhető ez a húsiparban?
–Sajnos mi sem kerülhetjük el a recessziót. Sok hazai és külföldi húsfeldolgozóval állunk kapcsolatban, mindenütt bajok vannak. A hanyatlás igazából januártól kezdődött, számításaink szerint mintegy húszszázalékos volt a visszaesés. A december még eredményes volt, hiszen karácsonykor meg szilveszterkor az emberek mindenképpen húst vásárolnak.
– A hét végén húsvét. Az ünnep közeledte mennyiben módosította a vásárlók szokását? Tapasztaltak a napokban keresletbővülést?
–Igen, mindenképpen. A húsvét előtti időszakban az anyagi gondok ellenére megugrott a forgalom. Az utóbbi hetek, hónapok forgalmához képest mintegy ötvenszázalékos növekedésről beszélhetünk.
| A marosvásárhelyi Petri család egyike volt azoknak a mészáros dinasztiáknak, amelyek az államosítást megelőzően is hússal, hústermékekkel látták el a várost. A szocializmus idején a Petrik állami cégek keretében kereskedelemmel foglalkoztak. 1990-ben azonnal léptek. Még kereskedelmi társasági törvény sem létezett, de a Petri család már megnyitotta a Rákóczi-lépcső melletti üzletét. A Maros megyében bejegyzett kisvállalkozások közül sorrendben a 38.-ik volt a Primacom Kft. 1993-ban a város szélén 3 hektáros telket vásároltak, zöldmezős beruházásba kezdtek. 1995-ben kezdte meg működését a vágóhíd, 1995-ben a húsfeldolgozó üzem. Jelenleg 320 alkalmazottat foglalkoztatnak. |
– 1990 óta már átvészeltek egy válságidőszakot, amikor is a kilencvenes évek elején évi 150 százalékos inflációval kellett megküzdeniük. Mi volt akkor a siker titka?
– Annak, hogy megmaradtunk, az volt a titka, hogy soha nem folyamodtunk bankkölcsönhöz. Nagyon sok céget az tett tönkre, hogy rendkívüli módon megterhelte őket a felvett hitelek törlesztése, az igen magas kamat. Mi az infláció mértékében drágítottunk, mást nem tehettünk, enélkül bezárhattuk volna a vállalatot.
Ugyanakkor mindig nyereségesen kellett dolgoznunk, hiszen anélkül nem tudtunk volna fejlődni. A húsiparban nagyon rövid a kifutási idő. Az átlagos forgási sebesség egy hét. Itt két változat van: vagy eladjuk az árut, vagy eldobjuk, tehát az árpolitikát úgy kellett alakítani, hogy ne maradjon a nyakunkon az áru. De szerencsére mindig a felszínen tudtunk maradni.
– Szinte gombamód szaporodnak a Petri saját üzletei. Immár nemcsak Marosvásárhelyen, hanem az egész megyében, sőt a szomszédos Hargita megyében is több bolttal vannak jelen a helyi piacokon. Mekkora az a napi termelési kapacitás, amivel ezeket az üzleteket, illetve a nagy bevásárlóközpontok polcait el tudják látni?
– Jelen pillanatban tizennégy üzletünk van, ezekből Marosvásárhelyen nyolc működik, a többi Szászrégenben, Segesváron, illetve Hargita megyében – Maroshévizen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen – található, júniusban pedig megnyitjuk csíkszeredai üzletünket. Ezek, illetve a szupermarketek ellátásához naponta mintegy 140-150 sertést dolgozunk fel, hentesáruból a napi termelés öt tonna körül van. Havonta száztonnányi hentesáru kerül ki a feldolgozó üzemünkből.
– Állattenyésztéssel nem foglalkoznak. Honnan származnak az állatok? Inkább belföldről, vagy a zömét külföldről hozzák?
– Amennyiben lehet, innen, az országból biztosítjuk a nyersanyagot. De vannak időszakok, amikor külföldi behozatalra szorulunk. A sertés a nagy hizlaldákból érkezik, egyéni tenyésztőktől tilos behozni a vágóhídra az állatokat. A marhahús fele-fele arányban származik kisgazdaságokból és nagy farmokról.
– A közelmúltban kénytelen volt bezárni kapuit a marosvásárhelyi Spar szupermarket, amelynek polcain a helyiek megtalálhatták a Petri termékeket. Mekkora kiesést jelentett mindez a vállalkozásnak?
– Igen komoly kárunk származott a Spar bezárásából. Még mindig ott van a pénzünk. Egyébként sem nevezhetem felhőtlennek a viszonyunkat a szupermarketekkel. A legtöbb ilyen üzletnek csakis az ár a fontos. Az az egyetlen szempont, amikor vásárolnak, hogy olcsó legyen az áru.
Az sem baj, ha semmi hús nincs a termékben, csak szép legyen a csomagolása, s jó nagy tételekben érkezzen az áru. Nem törődnek azzal, hogy az ínyenceknek árusítsanak, hogy hagyományos, a vidéknek megfelelő termékeket kínáljanak. Igazság szerint nem is igen törekszünk most már arra, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokba betörjünk. Ez az üzletpolitikánk: saját üzletben saját termékek.
– Említette, hogy egyes termékekben nincs hús. Akkor miből készülnek? Sonkát másból is lehet gyártani, mint sertéscombból?
– Sonkát nem, de mást igen. A darált masszából készült szalámi, párizsi, virsli lehet gyanús. Zsiradékból, bőrpépből, vízből, adalékokból is készülhetnek ezek. A hús kimaradhat belőlük. Az az érdekes helyzet is előállhat, hogy egy virsli kilója kevesebbe kerül, mint az élő sertéshús. Feltevődik a kérdés, hogy akkor mi van benne? Éppen ezért azt tanácsolom, hogy a fogyasztók óvakodjanak a nagyon olcsó termékektől.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.