
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 09., 10:242009. április 09., 10:24
– Szinte nem is létezik olyan iparág, amelyre ne hatott volna ki valamilyen mértékben a globális gazdasági és pénzügyi válság. Mennyire érezhető ez a húsiparban?
–Sajnos mi sem kerülhetjük el a recessziót. Sok hazai és külföldi húsfeldolgozóval állunk kapcsolatban, mindenütt bajok vannak. A hanyatlás igazából januártól kezdődött, számításaink szerint mintegy húszszázalékos volt a visszaesés. A december még eredményes volt, hiszen karácsonykor meg szilveszterkor az emberek mindenképpen húst vásárolnak.
– A hét végén húsvét. Az ünnep közeledte mennyiben módosította a vásárlók szokását? Tapasztaltak a napokban keresletbővülést?
–Igen, mindenképpen. A húsvét előtti időszakban az anyagi gondok ellenére megugrott a forgalom. Az utóbbi hetek, hónapok forgalmához képest mintegy ötvenszázalékos növekedésről beszélhetünk.
| A marosvásárhelyi Petri család egyike volt azoknak a mészáros dinasztiáknak, amelyek az államosítást megelőzően is hússal, hústermékekkel látták el a várost. A szocializmus idején a Petrik állami cégek keretében kereskedelemmel foglalkoztak. 1990-ben azonnal léptek. Még kereskedelmi társasági törvény sem létezett, de a Petri család már megnyitotta a Rákóczi-lépcső melletti üzletét. A Maros megyében bejegyzett kisvállalkozások közül sorrendben a 38.-ik volt a Primacom Kft. 1993-ban a város szélén 3 hektáros telket vásároltak, zöldmezős beruházásba kezdtek. 1995-ben kezdte meg működését a vágóhíd, 1995-ben a húsfeldolgozó üzem. Jelenleg 320 alkalmazottat foglalkoztatnak. |
– 1990 óta már átvészeltek egy válságidőszakot, amikor is a kilencvenes évek elején évi 150 százalékos inflációval kellett megküzdeniük. Mi volt akkor a siker titka?
– Annak, hogy megmaradtunk, az volt a titka, hogy soha nem folyamodtunk bankkölcsönhöz. Nagyon sok céget az tett tönkre, hogy rendkívüli módon megterhelte őket a felvett hitelek törlesztése, az igen magas kamat. Mi az infláció mértékében drágítottunk, mást nem tehettünk, enélkül bezárhattuk volna a vállalatot.
Ugyanakkor mindig nyereségesen kellett dolgoznunk, hiszen anélkül nem tudtunk volna fejlődni. A húsiparban nagyon rövid a kifutási idő. Az átlagos forgási sebesség egy hét. Itt két változat van: vagy eladjuk az árut, vagy eldobjuk, tehát az árpolitikát úgy kellett alakítani, hogy ne maradjon a nyakunkon az áru. De szerencsére mindig a felszínen tudtunk maradni.
– Szinte gombamód szaporodnak a Petri saját üzletei. Immár nemcsak Marosvásárhelyen, hanem az egész megyében, sőt a szomszédos Hargita megyében is több bolttal vannak jelen a helyi piacokon. Mekkora az a napi termelési kapacitás, amivel ezeket az üzleteket, illetve a nagy bevásárlóközpontok polcait el tudják látni?
– Jelen pillanatban tizennégy üzletünk van, ezekből Marosvásárhelyen nyolc működik, a többi Szászrégenben, Segesváron, illetve Hargita megyében – Maroshévizen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen – található, júniusban pedig megnyitjuk csíkszeredai üzletünket. Ezek, illetve a szupermarketek ellátásához naponta mintegy 140-150 sertést dolgozunk fel, hentesáruból a napi termelés öt tonna körül van. Havonta száztonnányi hentesáru kerül ki a feldolgozó üzemünkből.
– Állattenyésztéssel nem foglalkoznak. Honnan származnak az állatok? Inkább belföldről, vagy a zömét külföldről hozzák?
– Amennyiben lehet, innen, az országból biztosítjuk a nyersanyagot. De vannak időszakok, amikor külföldi behozatalra szorulunk. A sertés a nagy hizlaldákból érkezik, egyéni tenyésztőktől tilos behozni a vágóhídra az állatokat. A marhahús fele-fele arányban származik kisgazdaságokból és nagy farmokról.
– A közelmúltban kénytelen volt bezárni kapuit a marosvásárhelyi Spar szupermarket, amelynek polcain a helyiek megtalálhatták a Petri termékeket. Mekkora kiesést jelentett mindez a vállalkozásnak?
– Igen komoly kárunk származott a Spar bezárásából. Még mindig ott van a pénzünk. Egyébként sem nevezhetem felhőtlennek a viszonyunkat a szupermarketekkel. A legtöbb ilyen üzletnek csakis az ár a fontos. Az az egyetlen szempont, amikor vásárolnak, hogy olcsó legyen az áru.
Az sem baj, ha semmi hús nincs a termékben, csak szép legyen a csomagolása, s jó nagy tételekben érkezzen az áru. Nem törődnek azzal, hogy az ínyenceknek árusítsanak, hogy hagyományos, a vidéknek megfelelő termékeket kínáljanak. Igazság szerint nem is igen törekszünk most már arra, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokba betörjünk. Ez az üzletpolitikánk: saját üzletben saját termékek.
– Említette, hogy egyes termékekben nincs hús. Akkor miből készülnek? Sonkát másból is lehet gyártani, mint sertéscombból?
– Sonkát nem, de mást igen. A darált masszából készült szalámi, párizsi, virsli lehet gyanús. Zsiradékból, bőrpépből, vízből, adalékokból is készülhetnek ezek. A hús kimaradhat belőlük. Az az érdekes helyzet is előállhat, hogy egy virsli kilója kevesebbe kerül, mint az élő sertéshús. Feltevődik a kérdés, hogy akkor mi van benne? Éppen ezért azt tanácsolom, hogy a fogyasztók óvakodjanak a nagyon olcsó termékektől.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.