Jól startolt a gazdaságfejlesztési program – népszerű a magyar állam nagyberuházásokat finanszírozó első pályázati kiírása

Ellentétben a mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalataival – ahol a kis összegű támogatásokra elsősorban magánszemélyek pályáztak –, cégek esetében ezúttal semmiféle gondot nem okozott az online pályázati eljárás, sőt a kereskedelmi társaságok ügyintézői megdicsérték a kitöltésre kerülő adatlapok áttekinthetőségét.

Tüzetes pénzügyi átvilágítás

Viszont a munka neheze csak most kezdődik. Mivel nagy összegű közpénzről van szó –

az alapítvány több szűrőn keresztül értékeli a beérkező pályázatokat, így eredményhirdetésre várhatóan április elején kerül sor. „Rövidesen elkezdődik a pályázatok szakértői elemzése. A nagy beruházásokhoz elengedhetetlen a tüzetes pénzügyi átvilágítás, hogy szakembergárda ítélje meg, támogatható-e, vagy sem a benyújtott pályázat. Minden pályázónál helyszíni ellenőrzést tartunk, hogy meggyőződjünk arról, megfelel-e a valóságnak a benyújtott pályázat. Utána egy egész szakértői csapat – külső pénzügyi és jogi szakértők – fog ellenőrizni és pontozni minden pályázatot. Lesz egy romániai és egy magyarországi szakmai értékelés is, és a kettő összevetése után születik meg a pályázatok sorsáról a végleges döntés” – foglalta össze érdeklődésünkre Kozma Mónika a pályázati elbírálás fontosabb állomásait.

A rendszer szigorúsága az európai uniós pályázatok elbírálására hasonlít, az alapítvány igazgatója szerint azonban lényeges különbségek is vannak: a sikeresen pályázókkal a Pro Economica Alapítvány partneri viszonyt szeretne kiépíteni a beruházás lebonyolítása során. Ez a fajta rugalmasság már a támogatási szerződés megkötésénél is megmutatkozik, ugyanis

Nemcsak utófinanszírozásra, hanem előleg kifizetésére is lehetőség nyílik.

Gazdabarát feldolgozók nyerhetnek

A pályáztatás előtt részletes tanulmány született Székelyföld különböző régióinak mezőgazdasági és élelmiszeripari szükségleteiről. Kozma Mónika részleteket még nem tudott elárulni a pályázókról, de mint fogalmazott, a területi szintű pályázati lefedettség a tanulmány ismeretében sem okozott meglepetéseket:

vagy más régiókból zömében az állattenyésztésbe beruházni szándékozók pályázatai várják az elbírálást. „A benyújtott pályázatok nagy számából kiindulva egyértelmű, hogy a három székelyföldi megyében sok az olyan tőkeerős vállalkozás, amelynek van fejlesztési elképzelése és piaci potenciálja. Az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő” – fogalmazott Kozma Mónika.

Összehangolják az üzemek és a gazdák tevékenységét

Kevés kivételtől eltekintve a székelyföldi terményfelvásárló- és feldolgozó üzemekkel is az a legnagyobb gondjuk a helyi gazdáknak, hogy alacsony felvásárlási árakat kínálnak, ami ráfizetésessé teszi a mezőgazdasági termelést. Kérdésünkre, hogy a jelentős magyarországi beruházás „gazdabaráttá” teheti-e a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari üzemeket, Kozma Mónika úgy válaszolt:

A pályázatok pénzügyi fenntarthatósága mellett az alapítvány szakemberei elsősorban ezt vizsgálják.

A pályáztató elképzelései szerint a felvásárló- és feldolgozóüzemek tevékenységének szervesen kell illeszkednie a később kis összegű pályázatot nyert gazdák beszállítói munkájával, a megfinanszírozott terményértékesítési és -feldolgozási vertikumnak ez a lényege. Az alapítvány vezetője szerint megoldható az együttműködés: az alapítvány munkatársai ebben partnerei lesznek a feldolgozó üzemeknek és a beszállítói feladatokat elvállaló gazdáknak egyaránt. A kis összegű gazdapályázatokat csak azt követően hirdetik meg, miután sikeresen lezárult a nagyberuházásokat nyert pályázatok köre, így minden régióban tudni lehet majd, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek milyen alapanyagot várnak a gazdáktól.