Ugyan már kedden hatályba kellett volna lépnie a magáncsődről szóló törvénynek, Klaus Johannis államfő visszaküldte azt megfontolásra a parlament elé.
2016. október 31., 19:382016. október 31., 19:38
2016. október 31., 19:532016. október 31., 19:53
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány a 2015/61-es rendeletben döntött arról, hogy a magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló 2015/151-es jogszabály hatálybalépésének időpontja 2017. január elseje legyen. A parlament viszont ezt úgy módosította, hogy a törvény már idén november elsejétől hatályba lépjen – ennek a jogszabálynak a kihirdetését tagadta meg hétfőn az államelnök.
Johannis felhívta a figyelmet, hogy egy jogszabály hatálybalépési idejének kitűzésekor tekintettel kell lenni arra, hogy az érintett állami intézmények megtehessék a szükséges előkészületeket. A hatálybalépés előrehozatala két hónappal ugyanakkor nehezítheti a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását. A jogszabály mindemellett az igazságszolgáltatás működését is érinti, ezért a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal is konzultálni kell.
A szociáldemokraták (PSD) azonban nem adják fel, Mihai Tudose, a gazdaságpolitikai bizottság PSD-s elnöke tegnap, az államelnöki hivatal bejelentése után közölte: megsürgetik a magáncsődről szóló jogszabály újratárgyalását, hogy az mielőbb újra Johannis asztalára kerülhessen, másodjára ugyanis nincs más lehetősége, ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Ki jelenthet magáncsődöt?
Mint ismert, az eredeti tervek szerint a törvény már januártól lehetővé tette volna a „jóhiszeműen\" eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát. Ehhez azonban például a fogyasztóvédelmi hivatalnak 180 személyt kell még alkalmaznia, a törvény által előírt úgynevezett csődbizottságoknak is 140 fős alkalmazotti létszámmal kell működniük, emellett a legfelső bírói tanácsnak 600 bírót kell felkészítenie, és 750 törvényszéki jegyzőt kell felvennie.
Mint arról több ízben is írtunk, egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni.
Az adósok számára azért is előnyös a törvény, mert felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. Az adós valamennyi kiadását egy csődbiztos fogja felügyelni. Az adócsalás miatt elítélt személyek vagy azon személyek esetében viszont, akik csalás miatt váltak fizetésképtelenné, vagy éppen amiatt, hogy hatalmas kiadásokba verték magukat, nem alkalmazhatóak a jogszabály előírásai. A törvényt eredetileg 2015. június 18-án hirdette ki Klaus Johannis államfő.
A bankárok is sürgették
A jogszabály pedig már akkor elnyerte a bankárok tetszését, amikor még parlamenti vita tárgyát képezte, a kereskedelmi hitelintézetek képviselői több ízben is sürgették a magáncsőd intézményének bevezetését a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő, úgynevezett hitelcseretörvény helyett. Mint mondják, a bajba jutott hiteltörlesztő is ezzel járna jobban, hiszen a csődvédelem idején is a lakásában maradhatna, és pluszkamatot sem kellene fizetnie arra az időszakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!