Alkotmányossági óvást emelt Klaus Johannis államfő a több mint száz illeték eltörlésére vonatkozó törvény ellen – közölte kedden a bukaresti elnöki hivatal.
2016. november 15., 13:532016. november 15., 13:53
2016. november 15., 14:182016. november 15., 14:18
Az államfő többek között arra hivatkozva kért normakontrollt, hogy a parlament nem konzultált előzetesen a törvényről és annak várható következményeiről. Ezáltal Johannis szerint sérült a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Másrészt az elnök szerint a törvényhozóknak meg kellett volna állapítaniuk, honnan pótolható a 102 illeték és díjszabás eltörlése nyomán keletkező hiány a költségvetésben.
Mindemellett Klaus Johannis úgy véli, a jogszabály káros következményekkel jár a közszolgálati televízió és rádió működésére, az előfizetői díj eltörlésével ugyanis szerinte fizetés nélkül maradhatnak a két médiaintézmény alkalmazottai, és sérülhet a két csatorna autonómiája.
A bukaresti képviselőház október 25-én szavazta meg a több mint százféle díj és illeték eltörléséről előíró törvényt. A legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) erről szóló törvénytervezetét rekordsebességgel, egyhangúlag fogadta el a törvényhozás. A Liviu Dragnea PSD-elnök által előterjesztett jogszabály egyebek között eltörli a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat, a cégbejegyzési illetéket és az ideiglenes útlevelekre fizetendő konzuli illetéket. A kezdeményezés a rádió- és televízió-előfizetési díj eltörlésére is kiterjed: bár ez ellen a függetlenségüket féltő közmédiumok, hazai és nemzetközi médiaszervezetek is tiltakoztak, végül benne maradt az elfogadott törvényben.
A Dacian Cioloș vezette szakértői kormány a tervezet véleményezésében rámutatott: csak egyes rendelkezésekkel tud egyetérteni, mert a megszüntetendő díjak egy részét már korábban megszüntették, másik részének eltörlése – egyéb finanszírozási források megjelölése híján – zavart fog okozni bizonyos intézmények működésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!