A jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné például a mosógépgyártókat arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület.
2023. március 24., 19:582023. március 24., 19:58
2023. március 24., 20:222023. március 24., 20:22
A javaslat egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat tesz lehetővé a műszakilag javítható termékek, köztük a porszívók, mosógépek, televíziók, számítógépek vagy az okostelefonok javítására akkor is, ha a jótállásuk lejárt, vagy ha az áru kopás és elhasználódás miatt már nem működőképes – számolt be az MTI.
A törvényes jótállás keretein belül az eladóknak fel kell ajánlaniuk a javítás lehetőségét, kivéve, ha az drágább, mint a meghibásodott áru cseréje. A tájékoztatás szerint a jogi jótálláson túl a szabályozás biztosítani fogja, hogy a fogyasztóknak mindig legyen kihez fordulniuk, amikor termékeik javítása mellett döntenek, valamint fenntarthatóbb üzleti modellek kialakítására ösztönzik majd a gyártókat. A gyártók kötelesek lesznek tájékoztatást adni az önmaguk vagy egy javítóműhely által elvégezhető javításokról.
Ezzel egy időben a javítási szolgáltatásokra vonatkozóan európai minőségi szabványt dolgoznak ki. Ehhez azok a javítóműhelyek csatlakozhatnak, amelyek elkötelezik magukat a minimális minőségi előírások mellett, például az időtartam vagy a termékek rendelkezésre állása alapján.
A kezdeményezés nem új keletű: az Európai Parlamentben már tavaly áprilisban elfogadták a javításhoz való joghoz kapcsolódó prioritásokat. Az EP honlapján olvasható korábbi beszámoló szerint a javításhoz való jogot kulcsfontosságú lépésnek tekintik abban, hogy a zöldmegállapodás keretein belül 2050-re az EU megvalósítsa a körforgásos gazdaságot – az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modellel szemben, amely környezetszennyező és pazarló.
Egyrészt az Eurobarométer felmérése szerint az uniós fogyasztók 77%-a szívesebben javítaná meg termékeit, mintsem újat vásároljon, de végül ki kell cserélnie vagy ki kell dobnia azokat a javítási költségek és a szolgáltatás hiánya miatt. A fenntarthatóbb fogyasztás másik akadálya az elavulás: egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy bizonyos idő vagy mennyiségű használat után meghibásodjanak. Egyes esetekben a készülékek alkatrészei úgy vannak rögzítve, hogy azokat nem lehet kivenni és kicserélni.
Fotó: Rédai Attila
Ugyanakkor az elektronikai hulladékok a leggyorsabban növekvő hulladékforrások az EU-ban: 2017-ben több mint 3,5 millió tonnát gyűjtöttek össze, és csak 40%-át hasznosították újra. Viszont a legfrissebb Eurobarométer-elemzés szerint jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni.
A mostani kezdeményezés a tervek szerint gazdasági növekedést, és mintegy 4,8 milliárd eurós összbefektetést eredményez az Európai Unióban. És az sem mellékes, hogy az elektronikai eszközök javítása jót tenne a környezetnek, az erőforrás-felhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak a napokban elfogadott előterjesztése szerint a tartós fogyasztási cikkek, így elsősorban a háztartási nagygépek vásárlóit újabb jogok illetnék meg. A legfőbb újdonság, hogy a jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné bizonyos, pontosan megnevezett termékkörök gyártóit arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák, termékcsoporttól függően a vásárlástól számított minimum öt, maximum tízéves jogvesztő határidőig.
– emelte ki a Hwsw.hu informatikai hírmagazin. Az Európai Bizottság emellett egy olyan, online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgálatok, szervizek, illetve transzparens módon összehasonlítható azok árazása. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervízszolgáltatások közti versenyt, ami végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás