A jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné például a mosógépgyártókat arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület.
2023. március 24., 19:582023. március 24., 19:58
2023. március 24., 20:222023. március 24., 20:22
A javaslat egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat tesz lehetővé a műszakilag javítható termékek, köztük a porszívók, mosógépek, televíziók, számítógépek vagy az okostelefonok javítására akkor is, ha a jótállásuk lejárt, vagy ha az áru kopás és elhasználódás miatt már nem működőképes – számolt be az MTI.
A törvényes jótállás keretein belül az eladóknak fel kell ajánlaniuk a javítás lehetőségét, kivéve, ha az drágább, mint a meghibásodott áru cseréje. A tájékoztatás szerint a jogi jótálláson túl a szabályozás biztosítani fogja, hogy a fogyasztóknak mindig legyen kihez fordulniuk, amikor termékeik javítása mellett döntenek, valamint fenntarthatóbb üzleti modellek kialakítására ösztönzik majd a gyártókat. A gyártók kötelesek lesznek tájékoztatást adni az önmaguk vagy egy javítóműhely által elvégezhető javításokról.
Ezzel egy időben a javítási szolgáltatásokra vonatkozóan európai minőségi szabványt dolgoznak ki. Ehhez azok a javítóműhelyek csatlakozhatnak, amelyek elkötelezik magukat a minimális minőségi előírások mellett, például az időtartam vagy a termékek rendelkezésre állása alapján.
A kezdeményezés nem új keletű: az Európai Parlamentben már tavaly áprilisban elfogadták a javításhoz való joghoz kapcsolódó prioritásokat. Az EP honlapján olvasható korábbi beszámoló szerint a javításhoz való jogot kulcsfontosságú lépésnek tekintik abban, hogy a zöldmegállapodás keretein belül 2050-re az EU megvalósítsa a körforgásos gazdaságot – az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modellel szemben, amely környezetszennyező és pazarló.
Egyrészt az Eurobarométer felmérése szerint az uniós fogyasztók 77%-a szívesebben javítaná meg termékeit, mintsem újat vásároljon, de végül ki kell cserélnie vagy ki kell dobnia azokat a javítási költségek és a szolgáltatás hiánya miatt. A fenntarthatóbb fogyasztás másik akadálya az elavulás: egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy bizonyos idő vagy mennyiségű használat után meghibásodjanak. Egyes esetekben a készülékek alkatrészei úgy vannak rögzítve, hogy azokat nem lehet kivenni és kicserélni.
Fotó: Rédai Attila
Ugyanakkor az elektronikai hulladékok a leggyorsabban növekvő hulladékforrások az EU-ban: 2017-ben több mint 3,5 millió tonnát gyűjtöttek össze, és csak 40%-át hasznosították újra. Viszont a legfrissebb Eurobarométer-elemzés szerint jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni.
A mostani kezdeményezés a tervek szerint gazdasági növekedést, és mintegy 4,8 milliárd eurós összbefektetést eredményez az Európai Unióban. És az sem mellékes, hogy az elektronikai eszközök javítása jót tenne a környezetnek, az erőforrás-felhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak a napokban elfogadott előterjesztése szerint a tartós fogyasztási cikkek, így elsősorban a háztartási nagygépek vásárlóit újabb jogok illetnék meg. A legfőbb újdonság, hogy a jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné bizonyos, pontosan megnevezett termékkörök gyártóit arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák, termékcsoporttól függően a vásárlástól számított minimum öt, maximum tízéves jogvesztő határidőig.
– emelte ki a Hwsw.hu informatikai hírmagazin. Az Európai Bizottság emellett egy olyan, online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgálatok, szervizek, illetve transzparens módon összehasonlítható azok árazása. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervízszolgáltatások közti versenyt, ami végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás