Édler András is tagja az ANAF konzultatív tanácsának
Fotó: www.ccicv.ro
Többek között az adózási kedv növelése a célja az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsának, a testületbe a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői is meghívást kaptak.
2019. október 06., 09:232019. október 06., 09:23
A héten tartotta alakuló ülését Bukarestben az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsa, amelynek célja, hogy javítsák a kapcsolatot az adófizetőkkel, hogy az érintettek felelősen vegyenek részt a rendszer korszerűsítésében, növeljék a bizalmat, végső soron az adózási kedvet. Az intézményi és procedurális változásokat itt vitatják majd meg, abban bízva, hogy az álláspontok ütköztetése után ezek mellé az érintettek is felsorakoznak, így hatékonyabban kivitelezhetők lesznek, és javul a szolgáltatások minősége.
A tanács tagja Mirela Călugăreanu, az ANAF elnöke, az adóhatóság különböző igazgatóságainak vezetői, a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői. Így meghívást kaptak a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE), a Könyvviteli Szakértők és Hites Könyvelők Testülete (CECCAR), az Adótanácsadói Kamara, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa, a Romániai Kereskedelmi és Iparkamara, az Amerikai–Román Kereskedelmi Kamara, valamint a Pénzügyi Tanács illetékesei.
A kereskedelmi és iparkamarát Édler András Kovászna megyei elnök képviseli a tanácsban, aki a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, nyitottságot tapasztalt, és amennyiben az adóhatóság ezen a pályán marad, annak meglesz a pozitív hozadéka a vállalkozói szféra számára. Édler – mint arról lapunknak beszámolt – az ülésen elmondta,
„A vállalkozók együttműködést ajánlanak, de elvárásaik is vannak. Azt akarják, hogy a hatóság legyen határozottabb az adócsalás visszaszorításában, hiszen a magánszféra számára hátráltató az adócsalók által jelentetett nem tisztességes konkurencia. Viszont másik oldalról átláthatóságot, kiszámítható környezetet szeretnénk” – összegezte a kamara Kovászna megyei elnöke.
A vállalkozók és az állam közötti partnerséget Édler németországi példával illusztrálta. „Amikor Németországban valaki kereskedni kezd online felületen, és azt egyre nagyobb tételben, de feketén teszi,
Ha ez megtörténik, és a forgalom növekszik, akkor jelzik, hogy érdemes lenne más vállalkozási formát alapítani, mert a meglevő már nem előnyös az adózás szempontjából. Az állam partnerként tanácsot ad, vagyis jelzi, hogy «most sok adót fizetsz, próbáld meg másként, mert kisebb adókulcsod lesz, de valószínűleg növeled a forgalmad». És ez mind a két félnek előnyös” – részletezte a lehetséges partnerség forgatókönyvét a szakember.
Az alakuló ülésen ugyanakkor az adóhatóság által alkalmazott kockázatelemzés is szóba került, az elhangzott javaslatok szerint pedig ennek a módszerét is átláthatóvá, sőt interaktívvá lehetne tenni, hogy a vállalkozók tudják, a cégük milyen besorolásba került, és ezen miként tudnak változtatni. Ennek részeként
mert azok alapján is pontszámot kapnak a kockázatelemzésben, de sokan cégalapításkor kiválasztanak egy kódot, aztán teljesen mással foglalkoznak, de a besoroláson nem változtatnak. A nyugati országokban például a vállalkozók meghatározott időre vásárolják meg a kódokat, majd időközönként újítják azokat, így nagyon figyelnek arra, hogy a kód valóban a tevékenységüket fedje.
Édler András egyúttal arról is beszámolt, hogy az adóhatóság fontolgatja, összegezni fogja a különböző ellenőrzések tapasztalatait, a megállapításaikat, és a cég neve nélkül nyilvánosságra hozzák, hogy a többiek ebből is okuljanak. Az ANAF másrészt azt tervezi, hogy a rendelkezésére álló adatokat feldolgozza, Édler András pedig azt kérte, ezeket az információkat is osszák meg az adófizetőkkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!