Jó a magyar–román gazdasági együttműködés – a hűvös államközi viszony ellenére sikertörténet a két ország gazdasági kooperációja

„A magyar kamara jelenleg 14 külkapcsolati irányban működtet vegyes tagozatokat. A legaktívabbak a magyar–német, a magyar–orosz, a magyar–kínai, a magyar–balkáni és a magyar–román relációban létrejött kereskedelmi kapcsolatok” – nyilatkozta a Krónikának a békéscsabai szakember. A magyar kereskedelmi kivitel legfontosabb célállomása Németország: a német gazdasági kapcsolatok keretében bonyolítják le nagyságrendben a legnagyobb áruforgalmat. Igaz, jóval kisebb volumenben, de a németeket Románia követi a sorban. Rák János Zoltán szerint  a romániai piacon jó ideje megfigyelhető a látványosan megnőtt fogyasztói forgalom, azaz egyre több árura van kereslet, amit egyre több magyarországi cég próbál kiaknázni. Közülük is

Kifogásolt jogszabálykörnyezet

A magyar–román kamarai tagozat húsz évvel ezelőtt elsősorban a határ menti román és magyar megyék vállalkozói között igyekezett közvetíteni, de ez a szerepkör hamarosan átértékelődött, miután kiderült, hogy a román–magyar kereskedelmi kapcsolatban a Románia egész területén működő cégek érdekeltek. Első körben Székelyföld és Erdély más régiói irányába nyitottak, de hamarosan a Kárpátokon túli román területeken, Havasalföldön és Moldvában is felveszik a kapcsolatot a helyi kereskedelmi kamarákkal és a különböző vállalkozói szövetségekkel. Jelenleg tucatnyi romániai kereskedelmi kamarával és 5 vállalkozói szövetséggel van együttműködési megállapodásuk.

Rák János Zoltán azt is elmondja, hogy a látványosan fejlődő román–magyar gazdasági kapcsolatok ellenére nem leányálom talpon maradni a romániai piacon. Mint általában a külföldi üzletemberek, a magyarországiak is

„Kamarai tagjainknak folyamatosan tartunk rendezvényeket Békéscsabán, Debrecenben vagy Budapesten, ahova előadóként meghívunk olyan magyarországi és erdélyi szakembereket, akik naprakész információval rendelkeznek nemcsak a jogszabályi háttérről, hanem általában a vállalkozói környezetről és  egyéb tudnivalókról is ” – fogalmazott a Krónikának Rák János Zoltán.

A magyar kamarai tagság sok előnnyel jár a vállalkozók számára, hiszen az Erdélyben rendszeresen megrendezett szakkiállításokon a magyar cégek magyar nemzeti stand keretében szoktak részt venni, amelynek költségeibe bepótol a magyar államkassza. Számos közös kiállítás költségeit pályázati forrásokból fedezik, ami nagy segítséget jelent a cégek számára. A gazdasági szakember arról is beszélt lapunknak, hogy az általuk kiépített magyar–román kapcsolatok visszafelé is működnek, hiszen számos romániai magyar vállalkozást támogatnak a magyarországi piacra jutásban.  

 Előnyben a határ menti régiók

A magyar–román kapcsolatokban a határ menti régiók a legsikeresebbek, elsősorban a földrajzi közelség okán. Nem véletlen, hogy a kamarai kapcsolatok húsz évvel ezelőtti „hivatalossá tételének” évfordulóján négy-négy magyar–román határ menti kereskedelmi és iparkamara kötött partnerségi megállapodást szerdán Debrecenben. Ezzel kapcsolatban Rák János Zoltán lapunknak elmondta, hogy a találkozón nyitott légkörben

A kamarai szakember szerint ez elsősorban azzal függ össze, hogy a magyar kormány kemény infrastruktúra-fejlesztésbe fogott Kelet-Magyarországon, és értelemszerűen azt szeretné, hogy az új gyorsforgalmi utak, autósztrádák és a vasúti hálózat határon innen és túl szervesen összekapcsolódna. Rák szerint ez nemcsak az egyre nagyobb számban Kelet-Magyarországon megtelepülő multinacionális cégek érdeke, hanem mindkét országé egyaránt. „A Vajdaságot Békéscsabával, Debrecennel, Nagyszalontával és Nagyváraddal összekötő gyorsvasút terve újfajta mobilitást tesz lehetővé, az óránként 150–160 km-es gyorsasággal közlekedő vonatok új arculatot adnának közös régiónkak” – magyarázza a szakember. Rák azt is hangsúlyozza, hogy a magyarországi elképzelésekkel egyetértő bánsági és partiumi szakemberek elmondták:

A határ túloldalán ugyanezt tervezi a magyar kormány, amikor az A3-as és az A5-ös autópályákat kötnék össze egy szintén gyorsforgalmi folyosóval Békéscsaba és Debrecen között.

Schengeni csatlakozásra várva

Rák szerint abban mindenki egyetért, hogy a schengeni határzár felszámolása nagyságrenddel segítené a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését. Igaz, hogy a másfél évvel ezelőtt megnyitott több román–magyar kis határ–átkelő jelentősen könnyített például a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások helyzetén, hiszen sok cég a másik ország határ menti területén foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, illetve bérelnek nagy kiterjedésű szántóföldeket, de a kis határ menti forgalom sem működik az elvárt szinten, mert legtöbb helyen román idő szerint már öt órakor zár a határátkelő. Ezt sok agrárvállalkozó kifogásolja, de még nem sikerült megoldást találni rá. Ugyanakkor gondot okoz a határforgalomban tapasztalt kamiontorlódás is. Hiába van például az Aradtól Magyarországra tartó autópályán a határátkelőnél nyolc sáv, a kamionok gyakran mégis több órát várakoznak.

A szakember lapunknak elmondta, ezekről a gondokról is részletesen beszéltek romániai kollégáikkal. Jól látszik, hogy ezek a problémák nemcsak a magyarországiakat, hanem az erdélyieket is foglalkoztatják, így közös kiútkeresésben gondolkodnak. Rák jó fejleménynek tartja, hogy

A kilátások biztatóak, hiszen a vállalkozók érdekei a határ mindkét oldalán azonosak. „A debreceni találkozón sokat beszéltünk a szakképzésről, hiszen Romániában és Magyarországon is egyre égetőbb kérdés a szakemberhiány. A német minta alapján bevezetett magyarországi duális képzés most kezd nálunk igazából beindulni, egyre nagyobb érdeklődés van iránta” – magyarázta a szakember. A magyar minta Erdélyben is kezd elterjedni, a romániai kamarák legalábbis érdeklődnek iránta. A közös együttműködés alapjai ilyen téren is új lehetőségeket nyitnak a szakmunkásképzés területén.