
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány gazdasági előrejelzési bizottsága jelentősen csökkentette az idei évre vonatkozó prognózisát, így a román bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékos bővülésére számít a korábban remélt 4,3 százalék helyett.
2022. május 03., 11:142022. május 03., 11:14
A Ciucă-kabinet alá tartozó szakmai testület már február közepén is csökkentette az előrejelzését 4,6 százalékról 4,3 százalékra. A mostani előrejelzés figyelembe vette az orosz–ukrán háború következményeit, és összhangban van a nemzetközi pénzintézetek által előrevetített lassulással, viszont
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis április közepén jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását. A Világbank pedig április elején 1,9 százalékos GDP-bővülésre számított.
A gazdasági előrejelzési bizottság most közzé tett tavaszi prognózisa szerint a román folyó fizetési mérleg hiánya ebben az évben eléri a GDP 6,9 százalékát,
Mint ismeretes, az idei költségvetést 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapozták Romániában.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentősen csökkentette az idei várható román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a nemzetközi pénzintézet alig 2,8 százalékos GDP-bővülésre számít.

Csaknem 49 százalékkal, 4,581 milliárd euróra nőtt Románia külkereskedelmi mérlegének hiánya az idei első két hónapjában, közben a Világbank szerint a gazdasági növekedés is jóval kisebb lesz a korábban vártnál.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!