
Fotó: Pixabay
Jelentősen növekedett idén a romániai só exportja a közép- és kelet-európai piacon, nevezetesen Magyarországon, Szlovákiában, a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Lengyelországban – közölte kedden a Salrom Országos Sóipari Társaság. A vállalat 2022-ben a belföldi piacra szánt termelését is több mint 100 000 tonnával növelte a korábbi években szállított mennyiségekhez képest.
2022. szeptember 20., 21:002022. szeptember 20., 21:00
2022. szeptember 20., 21:502022. szeptember 20., 21:50
A Salrom tájékoztatása szerint a társaság idén a donbászi sóexport megüresedett helyét is átvette a közép- és kelet-európai piacon.
Jelentősen nőtt 2022-ben a Szlovákiába irányuló sóexport is: több mint 82 000 tonnát vásárolnak Romániából, azaz négyszer többet, mint 2021-ben. A romániai só külföldi értékesítésének növekedése a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Lengyelországban is érzékelhető – derül ki az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott tájékoztatásból.
A Salrom több mint 100 000 tonnával növelte a hazai piacra szánt termelést a korábbi években szállított mennyiségekhez képest, ami a bevételek megduplázódásához vezetett. „Két, sőt három műszakban dolgozunk, hogy eleget tudjunk tenni az aláírt szerződéseknek” – nyilatkozta Dan Dobrea, a társaság igazgatója.
Nyilvántartásuk szerint 2022 júliusának végéig több mint 700 000 látogató fordult meg a társaság öt turizmusra kialakított bányájában; az idegenforgalmi tevékenység 26 millió lejt hozott a Salrom kasszájára az év első felében.
A Salrom Országos Sóipari Társaság Románia egyetlen sókitermelő vállalata, körülbelül 1500 alkalmazottat foglalkoztat. A társaság részvényeit 51 százalékban a román állam birtokolja a gazdasági minisztériumon keresztül, a többi részvény a Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) birtokában van.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
szóljon hozzá!