
Fotó: Archív
2011. május 11., 08:282011. május 11., 08:28
Akár 60 százalékkal is drágulhat a távfűtés és a vezetékes meleg víz, miután a kormány abban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy megszünteti az állami támogatást, a kiesés pótlása pedig a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeitől függ.
Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kormány az év végéig megszünteti a központi költségvetésből biztosított ártámogatást, de a rászorulóknak biztosított szociális fűtéstámogatás a jelenlegi szinten marad, vagy akár növekedhet.
A távfűtés és a vezetékes meleg víz előállítási költségeit jelenleg nemcsak a fogyasztók fizetik, hanem jelentős részét, 45 százalékát a központi állami költségvetés és az önkormányzatok büdzséje biztosítja. A Bukarestben tárgyaló IMF-küldöttséggel abban állapodott meg a kormány, hogy a továbbiakban az állam nem fizeti a szubvenció rá eső részét. Ennek következtében a költségeket a fogyasztóknak, illetve helyi szubvenciók formájában az önkormányzatoknak kell állniuk.
Mivel azonban az önkormányzatok korlátozott pénzügyi lehetőségei ezt nem minden településen teszik lehetővé, a következő időszakban drágulni fog a távfűtés és a meleg víz, az áremelkedés szintje pedig akár a 60 százalékot is elérheti, nyilatkozták hivatalos források a Mediafax hírügynökségnek.
A hőenergia ára településenként változik, annak függvényében, hogy az önkormányzat milyen referenciaárat szabott meg, illetve mekkora szubvenciót biztosít.
Az idézett források szerint a következőkben a kormány nyomást gyakorol majd a helyi önkormányzatokra, hogy a kiadások átszervezésével gazdálkodják ki a lehető legnagyobb támogatáshoz szükséges pénzeket, ott azonban, ahol az ellenzéki polgármesterek a kormányt kívánják vádolni a drágulásért, nem fognak erőforrásokat átcsoportosítani, így a lakossági számlákon is magasabb összeg szerepel majd.
Jeffrey Franks szerint egyébként az állami fűtéstámogatás megszüntetése hatással lesz az inflációra is, amely a 6 százalékot is elérheti. Ez közel egy százalékponttal több, mint a jegybank idei éves inflációs célszintje. A nemzeti bank a múlt héten 3,6 százalékról 5,1 százalékra módosította az idei célt.
A Nemzetközi Valutaalap elvárása logikus, de az intézkedés időzítése katasztrofális – nyilatkozta lapunknak Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja. Elmagyarázta: biztos benne, hogy Jeffrey Franks véleményével ellentétben Románia fel fogja használni a most kapott készenléti hitelt. Az pedig már tavaly tudható volt, hogy az IMF-nek elvárása az energiaárak liberalizálása és a szubvenciók csökkentése, csak az elnök ezt nem verte nagydobra.
Lakatos Péter véleménye szerint azonban éppen hatvanszázalékos árnövekedés már csak matematikailag sem várható, hiszen összességében a gigakalóriánkénti árnak mindössze 20–25 százalékát állja, de valószínű, hogy az önkormányzatok zöme meg fogja próbálni az elmaradó állami szubvenció egy részét átvállalni, így a lakossági számlák nem fognak ennyivel emelkedni. „Az intézkedés logikus, de nem időszerű. Most, amikor csökkentették a fizetéseket, amikor az emberek amúgy is a válsággal küzdenek, nőttek az élelmiszerárak – ez az időzítés katasztrofális.”
A honatya azt mondja, az önkormányzatok biztosan nem fogják majd a teljes kiesést állni, mert nincs honnan – itt főleg a kisvárosok vannak veszélyben, amelyeknek a bevételeik sem akkorák, mint a megyeszékhelyeké. Valószínűbb, hogy a kormány dolgozza majd át a fűtéstámogatás rendszerét, és megcélozza az igazán rászorultakat – abban ugyanis igaza van a Valutaalapnak szerinte, hogy nem igazságos, hogy egy jó keresetű ember is ugyanazt a szubvenciót kapja, mint egy kisnyugdíjas vagy munkanélküli, ám ennek a megoldását nem most, a válság közepén kell megkeresni.
Lakatos szerint előre tudható volt, hogy a konvergenciaprogramban olyan intézkedések szerepelnek, amelyek segítségével Románia 2012-re esetleg elérhetné a 3 százalékos hiánycélt – ez azonban szerinte semmiképpen nem teljesíthető.
„Ez a típusú hozzáállás, hogy mindent lenyelünk, vagy mindent elfogadunk, amit az IMF kér, az ugyanúgy nem a leghelyesebb, mint ahogy az sem, hogy Magyarország nem kötött vele újabb megállapodást. A középút Portugália esete volna, ahol a parlament nem fogadta el ugyanazt, amit most Romániától elvárnak, tehát a háromszázalékos hiánycélt 2012-re, csak 2013-ra, mégis megkapták a 78 milliárdot. A Valutaalap pedig, láss csodát, beleegyezett, hogy még egy évvel kitolják a határidőt” – fejtette ki álláspontját lapunknak Lakatos Péter.
A hírt különféleképpen reagálták le a Krónika által megkeresett elöljárók. Az éppen külföldön tartózkodó Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester viccesen megjegyezte: „gondolom, egy füst alatt azt is törvénybe foglalták, hogy Románia mediterrán ország.”
Az elöljáró válaszát Antal Attila alpolgármester azzal egészítette ki, hogy Csíkszeredában a távhőt szolgáltató GOSCOM Rt. a város tulajdonában van, költségeihez eddig is hozzájárult az önkormányzat. „Lényegében ugyanazt kell tennünk, amit eddig, legfennebb nagyobb mértékben” – fejtegette az alpolgármester, elmondva, hogy az örökké késlekedő állami támogatást eddig is a helyi költségvetésből fedezték, addig, amíg megérkezett az összeg. Mint mondta, elemezniük kell őszig a döntést és megoldást találniuk rá, mert éppúgy elindulhat egy leválási hullám, mint egy évvel korábban, amikor szintén kilátásba helyezte a kormány az állami támogatás megvonását.
Nem örült a hírnek Imre Zoltán, a csíkszeredai GOSCOM műszaki osztályának vezetője sem, azonban – mint fogalmazott – érdemi választ a kérdésben csak akkor tudnak adni, ha már megérkezett az országos rendelkezés, ami egyelőre még várat magára.
Megvárja a kormány végleges döntését a nagyváradi önkormányzat is, mielőtt eldönti, mi lesz a megyeszékhely lakóinak fűtésszámláival – mondta el a Krónikának Ilie Bolojan polgármester. Azt azonban látatlanban is valószínűnek tartja, hogy a városvezetés a mostaninál nagyobb százalékban szubvencionálja majd a távhő árát, hogy a megvonás okozta terhet valamelyest enyhítse, és ne hárítsa teljes egészében a fogyasztóra.
A városházi illetékesek Marosvásárhelyen is elképzelhetőnek tartják, hogy a szubvenció egy részét az önkormányzat magára vállalja. „Eddig is segítettük a lakosságot, elképzelhetőnek tartom, hogy a továbbiakban is támogatni fogjuk” – fejtette ki véleményét Aurel Trif szóvivő. A városháza sajtósa hozzátette: a végső döntés a tanácsosi testület kezében van, de a kormányrendelet megjelenése után még az önkormányzati szakbizottságoknak is rá kell bólintaniuk az esetleges fűtéstámogatási rendszer elfogadására.
„Várható volt, hogy a kormány kihátrál a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás támogatásából” – szögezte le Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester kifejtve, nem tartja becsületesnek, hogy az állam magánszemélyeket támogasson állami pénzekből. Mint mondta, úgy volna helyes, ha az állam azokat a településeket támogatná bizonyos segélyalappal, amelyeknek a hosszas hideg időszak miatt aránytalanul többet kell fizetniük a fűtésért más településekhez képest. A polgármester szerint ezeknek a településeknek olyan segélyt kellene biztosítani az állami alapokból, amelyek egyaránt kiterjednek mind a kertes házban, mind a tömbházban lakókra. „Nem becsületes, hogy az ország leghidegebb vidékein élőknek évente 6-7 hónapra kell a fűtésre fizetniük, míg vannak olyan települések, ahol csak 3-4 hónapig” – magyarázta az elöljáró, kifejtve, sajnos a gyergyószentmiklósi önkormányzat költségvetéséből nem jut majd arra, hogy teljes mértékben átvállalják a szubvenció összegét.
| Heves vita robbant ki Traian Băsescu államfő és Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök között a kormány által az IMF-fel szemben vállalt megszorító intézkedések kapcsán. Míg Năstase szerint a kormány által az IMF-nek eljuttatott szándéklevél-tervezet – amelyet Jeffrey Franks főtárgyaló mutatott be szűk körben még 3-án – számos kemény intézkedést tartalmaz, Băsescu „bolsevik propagandának” és riogatásnak nevezte a Năstase által blogjában leírtakat. A szociáldemokrata politikus válaszul tegnap nyilvánosságra hozta a tervezetet, amely többek között drasztikus kórházi ágyszámcsökkentést irányoz elő – 135 200-ról 129 000-re –, valamint a kórházak idei költségvetésének tízszázalékos csökkentését. Emellett a CFR áruszállító részlegénél 3000 fős elbocsátás, valamint a cég részvényei 20 százalékának értékesítése is szerepel benne. A kormány novemberre vállalta, hogy magánkézbe adja a CFR áruszállító ágazatának irányítását. Tartalmazza a levél az ezer kilométernyi vasútvonal már korábban említett bezárását és a cégek felé felhalmozott állami adósságok kifizetését is. Vállalták a Tarom légitársaság, valamint a bukaresti és temesvári nemzetközi repülőterek 20 százalékának magánkézbe adását is. Ugyanez vonatkozik a Petrom 10, a Transelectrica, a Romgaz és a Transgaz 15, illetve a Nuclearelectrica és a Hidroelectrica 10 százalékára. Emellett két országos energetikai céget hoznának létre, de teljesen magánkézbe adnák az észak- és dél-erdélyi, a havasalföldi és az Electrica Serv áramszolgáltatót. |
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!