Jelentősen drágulhat a távfűtés a kormány és a Valutaalap megállapodása nyomán

Akár 60 százalékkal is drágulhat a távfűtés és a vezetékes meleg víz, miután a kormány abban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy megszünteti az állami támogatást, a kiesés pótlása pedig a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeitől függ.

Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kormány az év végéig megszünteti a központi költségvetésből biztosított ártámogatást, de a rászorulóknak biztosított szociális fűtéstámogatás a jelenlegi szinten marad, vagy akár növekedhet.

A távfűtés és a vezetékes meleg víz előállítási költségeit jelenleg nemcsak a fogyasztók fizetik, hanem jelentős részét, 45 százalékát a központi állami költségvetés és az önkormányzatok büdzséje biztosítja. A Bukarestben tárgyaló IMF-küldöttséggel abban állapodott meg a kormány, hogy a továbbiakban az állam nem fizeti a szubvenció rá eső részét. Ennek következtében a költségeket a fogyasztóknak, illetve helyi szubvenciók formájában az önkormányzatoknak kell állniuk.

Mivel azonban az önkormányzatok korlátozott pénzügyi lehetőségei ezt nem minden településen teszik lehetővé, a következő időszakban drágulni fog a távfűtés és a meleg víz, az áremelkedés szintje pedig akár a 60 százalékot is elérheti, nyilatkozták hivatalos források a Mediafax hírügynökségnek.

A hőenergia ára településenként változik, annak függvényében, hogy az önkormányzat milyen referenciaárat szabott meg, illetve mekkora szubvenciót biztosít.

Az idézett források szerint a következőkben a kormány nyomást gyakorol majd a helyi önkormányzatokra, hogy a kiadások átszervezésével gazdálkodják ki a lehető legnagyobb támogatáshoz szükséges pénzeket, ott azonban, ahol az ellenzéki polgármesterek a kormányt kívánják vádolni a drágulásért, nem fognak erőforrásokat átcsoportosítani, így a lakossági számlákon is magasabb összeg szerepel majd.

Jeffrey Franks szerint egyébként az állami fűtéstámogatás megszüntetése hatással lesz az inflációra is, amely a 6 százalékot is elérheti. Ez közel egy százalékponttal több, mint a jegybank idei éves inflációs célszintje. A nemzeti bank a múlt héten 3,6 százalékról 5,1 százalékra módosította az idei célt.

„Logikus elvárás, rossz időzítés”

A Nemzetközi Valutaalap elvárása logikus, de az intézkedés időzítése katasztrofális – nyilatkozta lapunknak Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja. Elmagyarázta: biztos benne, hogy Jeffrey Franks véleményével ellentétben Románia fel fogja használni a most kapott készenléti hitelt. Az pedig már tavaly tudható volt, hogy az IMF-nek elvárása az energiaárak liberalizálása és a szubvenciók csökkentése, csak az elnök ezt nem verte nagydobra.

Lakatos Péter véleménye szerint azonban éppen hatvanszázalékos árnövekedés már csak matematikailag sem várható, hiszen összességében a gigakalóriánkénti árnak mindössze 20–25 százalékát állja, de valószínű, hogy az önkormányzatok zöme meg fogja próbálni az elmaradó állami szubvenció egy részét átvállalni, így a lakossági számlák nem fognak ennyivel emelkedni. „Az intézkedés logikus, de nem időszerű. Most, amikor csökkentették a fizetéseket, amikor az emberek amúgy is a válsággal küzdenek, nőttek az élelmiszerárak – ez az időzítés katasztrofális.”

A honatya azt mondja, az önkormányzatok biztosan nem fogják majd a teljes kiesést állni, mert nincs honnan – itt főleg a kisvárosok vannak veszélyben, amelyeknek a bevételeik sem akkorák, mint a megyeszékhelyeké. Valószínűbb, hogy a kormány dolgozza majd át a fűtéstámogatás rendszerét, és megcélozza az igazán rászorultakat – abban ugyanis igaza van a Valutaalapnak szerinte, hogy nem igazságos, hogy egy jó keresetű ember is ugyanazt a szubvenciót kapja, mint egy kisnyugdíjas vagy munkanélküli, ám ennek a megoldását nem most, a válság közepén kell megkeresni.

Lakatos szerint előre tudható volt, hogy a konvergenciaprogramban olyan intézkedések szerepelnek, amelyek segítségével Románia 2012-re esetleg elérhetné a 3 százalékos hiánycélt – ez azonban szerinte semmiképpen nem teljesíthető.

„Ez a típusú hozzáállás, hogy mindent lenyelünk, vagy mindent elfogadunk, amit az IMF kér, az ugyanúgy nem a leghelyesebb, mint ahogy az sem, hogy Magyarország nem kötött vele újabb megállapodást. A középút Portugália esete volna, ahol a parlament nem fogadta el ugyanazt, amit most Romániától elvárnak, tehát a háromszázalékos hiánycélt 2012-re, csak 2013-ra, mégis megkapták a 78 milliárdot. A Valutaalap pedig, láss csodát, beleegyezett, hogy még egy évvel kitolják a határidőt” – fejtette ki álláspontját lapunknak Lakatos Péter.

Az önkormányzatok próbálnak segíteni

A hírt különféleképpen reagálták le a Krónika által megkeresett elöljárók. Az éppen külföldön tartózkodó Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester viccesen megjegyezte: „gondolom, egy füst alatt azt is törvénybe foglalták, hogy Románia mediterrán ország.”

Az elöljáró válaszát Antal Attila alpolgármester azzal egészítette ki, hogy Csíkszeredában a távhőt szolgáltató GOSCOM Rt. a város tulajdonában van, költségeihez eddig is hozzájárult az önkormányzat. „Lényegében ugyanazt kell tennünk, amit eddig, legfennebb nagyobb mértékben” – fejtegette az alpolgármester, elmondva, hogy az örökké késlekedő állami támogatást eddig is a helyi költségvetésből fedezték, addig, amíg megérkezett az összeg. Mint mondta, elemezniük kell őszig a döntést és megoldást találniuk rá, mert éppúgy elindulhat egy leválási hullám, mint egy évvel korábban, amikor szintén kilátásba helyezte a kormány az állami támogatás megvonását.

Nem örült a hírnek Imre Zoltán, a csíkszeredai GOSCOM műszaki osztályának vezetője sem, azonban – mint fogalmazott – érdemi választ a kérdésben csak akkor tudnak adni, ha már megérkezett az országos rendelkezés, ami egyelőre még várat magára.

Megvárja a kormány végleges döntését a nagyváradi önkormányzat is, mielőtt eldönti, mi lesz a megyeszékhely lakóinak fűtésszámláival – mondta el a Krónikának Ilie Bolojan polgármester. Azt azonban látatlanban is valószínűnek tartja, hogy a városvezetés a mostaninál nagyobb százalékban szubvencionálja majd a távhő árát, hogy a megvonás okozta terhet valamelyest enyhítse, és ne hárítsa teljes egészében a fogyasztóra.

A városházi illetékesek Marosvásárhelyen is elképzelhetőnek tartják, hogy a szubvenció egy részét az önkormányzat magára vállalja. „Eddig is segítettük a lakosságot, elképzelhetőnek tartom, hogy a továbbiakban is támogatni fogjuk” – fejtette ki véleményét Aurel Trif szóvivő. A városháza sajtósa hozzátette: a végső döntés a tanácsosi testület kezében van, de a kormányrendelet megjelenése után még az önkormányzati szakbizottságoknak is rá kell bólintaniuk az esetleges fűtéstámogatási rendszer elfogadására.

„Várható volt, hogy a kormány kihátrál a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás támogatásából” – szögezte le Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester kifejtve, nem tartja becsületesnek, hogy az állam magánszemélyeket támogasson állami pénzekből. Mint mondta, úgy volna helyes, ha az állam azokat a településeket támogatná bizonyos segélyalappal, amelyeknek a hosszas hideg időszak miatt aránytalanul többet kell fizetniük a fűtésért más településekhez képest. A polgármester szerint ezeknek a településeknek olyan segélyt kellene biztosítani az állami alapokból, amelyek egyaránt kiterjednek mind a kertes házban, mind a tömbházban lakókra. „Nem becsületes, hogy az ország leghidegebb vidékein élőknek évente 6-7 hónapra kell a fűtésre fizetniük, míg vannak olyan települések, ahol csak 3-4 hónapig” – magyarázta az elöljáró, kifejtve, sajnos a gyergyószentmiklósi önkormányzat költségvetéséből nem jut majd arra, hogy teljes mértékben átvállalják a szubvenció összegét.