
Lecsavarták a gázt az uniós tagországok többségében
Fotó: MTI
Az Európai Unió legtöbb tagállamában csökkent a földgázfogyasztás augusztus és november között, átlagosan 20,1 százalékkal a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos gázfogyasztásához képest.
2022. december 20., 16:542022. december 20., 16:54
2022. december 20., 16:562022. december 20., 16:56
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi közlése szerint a gázfogyasztás csökkenése a gázfelhasználás iránti kereslet visszaszorítását célzó uniós intézkedéseknek köszönhető. Az uniós intézkedések célja, hogy az EU függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A REPowerEU nevű terv részét képező intézkedés a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését tűzte ki a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti időszakra az előző öt egymást követő év azonos időszakának átlagához képest – emlékeztettek.
Az Eurostat jelentése szerint az idén augusztus és november között 18 uniós tagállam, köztük Magyarország gázfogyasztása csökkent a 15 százalékos célérték alá. Három tagországban volt 40 százalék feletti a csökkenés.
Az unióban hat tagállam, Szlovénia, Olaszország, Portugália, Csehország, Spanyolország, Írország csökkentette ugyan földgázfogyasztását, de még nem érte el a 15 százalékos célt. Két országban, Máltán (7,1 százalék) és Szlovákiában (2,6 százalék) ugyanakkor nőtt a földgázfelhasználás a vizsgált időszakban.
Közölték azt is, hogy a január és november közötti havi adatokat tekintve a gázfogyasztás folyamatosan elmaradt a 2017–2021-es évek azonos hónapjainak átlagától. A fogyasztás augusztusban volt a legalacsonyabb, 708 petajoule (PJ) a 2017–2021-es 823 PJ átlaghoz képest – tették hozzá.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
szóljon hozzá!