A cég szentesíti az eszközt. Sokan csak egy-egy pályázat kedvéért alapítanak vállalkozást
Fotó: Pixabay.com
Az első fél évben 53 százalékkal nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez az arány kimagasló, és már nem magyarázható a megszokott folyamattal, amikor cégek alakulnak és szűnnek meg.
2019. szeptember 03., 15:022019. szeptember 03., 15:02
Kimagaslóan megnőtt ebben az évben a romániai cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. Az országos cégbíróság a napokban nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint 2019 első hét hónapjában 53 százalékkal növekedett a nyilvántartásból törölt, vagyis felszámolt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Idén augusztus elejéig az országban 74 189 céget töröltek. Szám szerint a legtöbb vállalkozás (8376) Bukarestben szűnt meg, de a fővárosban csak 11,6 százalékos a növekedés. A listán Iaşi megye következik 4065 törölt céggel, ami 108,35 százalékos növekedést jelent, majd Máramaros 2791 törölt céggel 132,5 százalékos növekedéssel, és Kolozs megye 2751 megszüntetett vállalkozással (33,35 százalékos növekedés). A lista végén Ialomiţa megye található, ahol mindössze 529 céget töröltek a jegyzékből, de ez is 55,59 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Majd a két székely megye következik: Kovászna megyében 554 cég szűnt meg, ez 57,83 százalékkal több, mint tavaly, míg Hargita megyében 617 céget töröltek, ám ez csak 4,05 százalékos növekedést jelent. A százalékarányokat figyelembe véve messzemenően Teleorman megye vezet, ott 174,2 százalékkal ugrott meg a törölt cégek aránya egy év alatt, Beszterce-Naszód megyében 133,2 százalékkal, míg Máramaros megyében 132,5 százalékkal.
„Egy év alatt 53 százalékos arány kimagasló, ez már nem magyarázható a megszokott folyamattal, hogy cégek alakulnak és szűnnek meg” – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a száraz adatok alapján nem lehet pontos következtetéseket levonni, hiszen jó lenne tudni ezeknek a megszüntetett cégeknek az átlag élettartamát. A gazdasági szakértő szerint
Az elmúlt években ugyanis nagyon sok céget hoztak létre a különböző pályázati kiírásokra, azok egy részét azonban, amennyiben nem sikerül megfelelően beindítani, a határidő lejárta és a kötelezettségek megszűnése után felszámolják.
„Az elmúlt években több olyan kiírás volt, amelynek az volt a feltétele, hogy új céget kellett alapítani, ezért nem valós, amikor előrukkolnak, hogy a pályázati támogatások eredményeként több tízezer új cég alakul országszerte, mert azt is követni kellene, hogy ezek közül mennyi marad életképes” – fogalmazta meg Édler András. Hozzátette, a tevékenységi területek nem mérvadók, mert a vállalkozások egy része nem éppen azzal foglalkozik, ami a bejegyzett fő tevékenységi kódja.
Arra is kitért, hogy sok vállalkozás esik áldozatul a hatóságok rossz kommunikációjának, idén például az egyéni vállalkozók (PFA) egy része arra „ébredt”, hogy a Cégbíróság törölte a jegyzékéből a kisvállalkozást, mert nem tartották be az előírásokat, és határidőre nem csökkentették legtöbb ötre a tevékenységi kódokat. Hasonlóképpen a cégeket is törlik, ha a székhelyre kötött bérleti szerződésük lejár, és azt határidőre nem hosszabbítják meg. „Javítani kell a hatóságok és a vállalkozók közötti kommunikációt” – összegzett Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!