Jean Tirole francia közgazdász nyerte el a piaci erők elemzéséért az idei közgazdasági Nobel-díjat. Jean Tirole „rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik" – olvasható a Svéd Királyi Akadémia hétfői döntésének indoklásában.
2014. október 13., 15:522014. október 13., 15:52
Eszerint Tirole munkássága központi politikai kérdések megoldását segíti, egyebek között azt, hogyan kezeljék a kormányok a vállalategyesüléseket, a kartelleket, és hogyan szabályozzák a monopóliumokat.
A piaci szabályozást az egyes ágazatok sajátosságaihoz kell igazítani, és nem pedig általános szabályokat bevezetni, például árplafont megállapítani, ami többet árt, mint használ – emelte ki Tirole eredményeiből a svéd akadémia. „Az idei közgazdaságtudományi díj a nagy cégek megszelídítéséről szól\" – mondta a tegnapi sajtótájékoztatón a svéd akadémia állandó titkára, Staffan Normark.
A Portfólió.hu rámutat, hogy rengeteg iparág esetében látjuk, hogy a piacot vállalatok egy kis csoportja dominálja, lényegében monopolhelyzetet élvezve, elképzelhető, hogy indokolatlanul magas árképzést használnak majd a fogyasztókkal szemben, vagy éppen kiszorítják az új belépőket.
Tirole felfedte, hogy a szabályozó szervek valójában aszimmetrikus információval állnak szemben ezekben az iparágakban. A domináns vállalatok jobban tudják, hogy pontosan mik történnek a piacukon, mint maguk a szabályozók, ami jelentősen megnehezíti az ilyen helyzetek kezelését. A kitüntetett francia közgazdász pontosan az ilyen körülmények fennállása esetén találta meg a szabályozói megoldást. Az általa kidolgozott keret pedig remekül alkalmazható a telekommunikációs szektortól kezdve a bankrendszerig.
„Ha a kormányok erre támaszkodnak majd a jövőben, akkor ezen nagyvállalatokat sokkal termelékenyebbé válhatnak, amellett hogy megakadályozzák, hogy ártsanak a versenytársaiknak és a fogyasztóiknak” – mutatnak rá az idei Nobel-díjas munkájának legnagyobb eredményeire az indoklásban.
Mint ismeretes, eltérően a többi – orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke – Nobel-díjtól, amelyeket Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálójának végakarata alapján hoztak létre, és először 1901-ben osztottak ki, a közgazdasági Nobel-díjat – egészen pontosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját – a svéd központi bank alapította fennállásának 300-ik évfordulója alkalmából 1968-ban, és a díjat először 1969-ben ítélték oda.
A közgazdasági díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki. A lemaradt jelöltek és jelölőik nevét ötven évig titokban kell tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!