2009. július 06., 10:022009. július 06., 10:02
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy látja, hogy a termelés csökkenése lassul és a pénzügyi körülmények javulnak, ezért a legközelebbi, őszi előrejelzés-sorozatában minden bizonnyal javítani fogja a világgazdaság növekedésére szóló jóslatait – közölte az IMF vezérigazgató-helyettese, Murilo Portugal. A „világgazdasági kilátások tavaszi, áprilisi kiadásában az IMF 1,3 százalékos átlagos visszaesést valószínűsített a világgazdaságnak idénre, ez a legrosszabb lenne a második világháború óta.
Korábban, június végén a Világbank 3 százalékra rontotta a világgazdaság idei átlagos viszszaesésére szóló előrejelzését a tavasszal általa jósolt, 1,7 százalékos mínuszról. „A világgazdaságban most kissé jobb a helyzet, mint áprilisban volt” – mondta Portugal. Hozzátette azonban: a javulás lassúbbnak ígérkezik Európában és azon belül a Balkánon is. Szólt arról, hogy az IMF, valószínűleg augusztusban, hozzájárul majd a szerb államháztartási hiánycél 3 százalék fölé emeléséhez az áprilisban kötött, 2,9 milliárd eurós készenlétihitel-egyezmény keretében, és Bosznia számára talán már a jövő héten jóváhagyják a sokáig vitatott, 1,2 milliárd eurós keretet.
A török hitelkérelem sorsáról nem nyilatkozott. Az IMF-vezető elmondta azt is, hogy a nemzetközi pénzintézet a tavalyi év közepe óta 157 milliárd dollár hitelt osztott szét a világ országainak, tízszer annyit, mint 2007-ben, és közel kétszer többet annál a 86 milliárd dollárnál is, amelyet 1998-99-ben adott az akkori ázsiai fizetési válság kárvallottjainak.
A mostani szükségletek miatt a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa szerdán jóváhagyta, hogy a nemzetközi pénzintézet fennállása óta először kötvényt bocsásson ki. A kötvénykibocsátással az a cél, hogy növeljék az IMF rendelkezésére álló forrásokat a gazdasági világválság kezelésére. A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20-csoport április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy együtt összesen 500 milliárd dollárral az addiginak a háromszorosára növelik a pénzintézet azonnal mozgósítható tőkekészletét. Több ország jelezte, hogy kötvényvásárlás révén járulna hozzá a források bővítéséhez. Eddig három ország érdeklődött: Kína 50 milliárd, Brazília és Oroszország egyaránt 10-10 milliárd dollár értékben vásárolna IMF-kötvényeket.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.