2009. július 06., 10:022009. július 06., 10:02
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy látja, hogy a termelés csökkenése lassul és a pénzügyi körülmények javulnak, ezért a legközelebbi, őszi előrejelzés-sorozatában minden bizonnyal javítani fogja a világgazdaság növekedésére szóló jóslatait – közölte az IMF vezérigazgató-helyettese, Murilo Portugal. A „világgazdasági kilátások tavaszi, áprilisi kiadásában az IMF 1,3 százalékos átlagos visszaesést valószínűsített a világgazdaságnak idénre, ez a legrosszabb lenne a második világháború óta.
Korábban, június végén a Világbank 3 százalékra rontotta a világgazdaság idei átlagos viszszaesésére szóló előrejelzését a tavasszal általa jósolt, 1,7 százalékos mínuszról. „A világgazdaságban most kissé jobb a helyzet, mint áprilisban volt” – mondta Portugal. Hozzátette azonban: a javulás lassúbbnak ígérkezik Európában és azon belül a Balkánon is. Szólt arról, hogy az IMF, valószínűleg augusztusban, hozzájárul majd a szerb államháztartási hiánycél 3 százalék fölé emeléséhez az áprilisban kötött, 2,9 milliárd eurós készenlétihitel-egyezmény keretében, és Bosznia számára talán már a jövő héten jóváhagyják a sokáig vitatott, 1,2 milliárd eurós keretet.
A török hitelkérelem sorsáról nem nyilatkozott. Az IMF-vezető elmondta azt is, hogy a nemzetközi pénzintézet a tavalyi év közepe óta 157 milliárd dollár hitelt osztott szét a világ országainak, tízszer annyit, mint 2007-ben, és közel kétszer többet annál a 86 milliárd dollárnál is, amelyet 1998-99-ben adott az akkori ázsiai fizetési válság kárvallottjainak.
A mostani szükségletek miatt a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa szerdán jóváhagyta, hogy a nemzetközi pénzintézet fennállása óta először kötvényt bocsásson ki. A kötvénykibocsátással az a cél, hogy növeljék az IMF rendelkezésére álló forrásokat a gazdasági világválság kezelésére. A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20-csoport április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy együtt összesen 500 milliárd dollárral az addiginak a háromszorosára növelik a pénzintézet azonnal mozgósítható tőkekészletét. Több ország jelezte, hogy kötvényvásárlás révén járulna hozzá a források bővítéséhez. Eddig három ország érdeklődött: Kína 50 milliárd, Brazília és Oroszország egyaránt 10-10 milliárd dollár értékben vásárolna IMF-kötvényeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok