
Fotó: Pixabay.com
A külföldön élő román állampolgárok hazaköltözését elősegítő programot indítottak útjára kedden Kolozsváron. Az európai támogatásból induló program lényege, hogy Romániában nyissanak vállalkozást a külhonban dolgozó romániaiak.
2017. október 17., 13:552017. október 17., 13:55
2017. október 17., 14:002017. október 17., 14:00
A külföldön élő román állampolgárok hazaköltözését elősegítő programot indítottak útjára kedden Kolozsváron. Az európai támogatásból induló program lényege, hogy Romániában nyissanak vállalkozást a külhonban dolgozó romániaiak – számolt be az Agerpres.
A projektet lebonyolító vállalatvezetők és szakemberek egyesületének elnöke, Augustin Feneşan egy sajtótájékoztatón elmondta, maximum 40 000 eurós támogatásban részesülhet egy újonnan alapított vállalkozás.
Az elnök szerint minden olyan román állampolgár jelentkezhet a programba, aki bizonyítani tudja, hogy legalább 12 hónapja más országban él, és szeretne Romániában vállalkozást indítani. Egy fontos kitétel, hogy az induló vállalkozás legalább két személy számára biztosítson munkahelyet.
A vállalatoknak városi környezetben kell működniük az ország területén, kivéve Bukarest-Ilfov térségét. A projekt keretében 417 személy számára közvetlen segítséget nyújtanak üzleti tervek kidolgozásában, és ezek közül választják ki az 50 nyertes pályázót.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében finanszírozott Smart-Up Diaspora programot október elején indították el és három éves kifutási ideje van.
Laufer: az emigráltak 70 százaléka hazatelepedne
A külföldön dolgozók 70 százaléka hazatelepedne a következő öt évben, ám ehhez itthon is megfelelő körülményeket kell teremtenünk – nyilatkozta kedden az Agerpres szerint Ilan Laufer üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszter egy kis-és középvállalkozásokkal kapcsolatos üzleti konferencián.
„Románia demográfiai problémákkal küzd, miközben nagyon sok, négy-ötmillió román állampolgár külföldön él és dolgozik. (...) Egy tanulmány szerint ezek 70 százaléka hazajönne a következő öt évben, 40 százalékuk akár három év alatt is hazatérne” – állítja a miniszter. Véleménye szerint Romániának nagyobb figyelmet kellene szentelnie ennek a problémának és „meg kellene teremtenie ehhez a megfelelő infrastruktúrát”.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!