
Odafigyelnek? A PSD elnöke szerint a közigazgatási reform során a kisebbségi jogokról sem feledkeznek meg
Fotó: Sorin Grindeanu/Facebook
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
2026. november 20., 09:032026. november 20., 09:03
A politikus csütörtökön este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozott a közigazgatási reformról.
Leszögezte: az területi közigatgatási reformot végre kell hajtani, annak ellenére, hogy egyes polgármesterek elégedetlenek, és fennáll a bizalmatlansági indítvány kockázata.
„Először is, meg kell valósítanunk a reformot. Ami az elmúlt másfél évben Romániában történt, az úgynevezett közigazgatási reform, amelyet a korábbi kormány hajtott végre, valójában egy elbocsátási hullám volt” – vélekedett.
Grindeanu kifejtette, hogy
„Romániában 1968 óta van érvényben a jelenlegi adminisztratív felosztás. 1968-ban Ceaușescu volt az ország vezetője. 1968-ban a szovjetek tankokkal vonultak be Prágába, és levertek a prágai tavaszt. Azóta Románia adminisztratív területe és felosztása ilyen jellegű. Nyilvánvaló, hogy erre szükség van, nem azért, hogy valaki megsértődjön. Romániának el kell jutnia oda, hogy adminisztratív szempontból is a 21. századba lépjen. De valaminek irányt kell mutatnia nekünk” – nyilatkozta a PSD vezetője.

A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Grindeanu szerint a fejlesztési minisztérium már pénteken közzéteheti a települések önkéntes összevonásáról szóló rendelettervezet első változatát.
„A községek, települések, sőt megyék összevonásának középpontjában a polgárnak kell állnia. A polgárnak meg kell értenie – és egy nagyon jó kommunikáció révén meg is fogja érteni –, hogy az ő érdekeit szolgálja a közösségek összevonása és egyesítése. Úgy gondolom, hogy holnap a fejlesztési minisztérium nyilvánosságra hozza az önkéntes egyesítéssel kapcsolatos rendelettervezet első változatát.
Ezek olyan közszolgáltatások, amelyeket egy erős közösség tud nyújtani a polgároknak, szemben egy gyenge közösséggel” – mondta Sorin Grindeanu.

Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
A szociáldemokrata pártelnök szerint Románia települései közül tízből hét nem képes gazdaságilag fenntartani magát, és egyesítésük jobb közszolgáltatásokat tenne lehetővé.
Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e álláspontját akár egy bizalmatlansági indítvány esetén is, a PSD elnöke kijelentette, hogy nem aggódik.
„Ha bizalmatlansági indítványt akarnak benyújtani, az természetesen alkotmányos eszköz, de ez nem ijeszt meg. Sem engem, sem a kollégáimat” – mondta Grindeanu.
Kiemelte, hogy
„A Szociáldemokrata Párt minden kockázatot vállalva végrehajtja ezt a reformot” – hangsúlyozta a PSD elnöke.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Az RMDSZ kifogásaival kapcsolatban Grindeanu kijelentette, hogy a jövőbeli jogszabálycsomag tartalmazni fogja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó kritériumokat is.
„Senki sem mondta, hogy ezt nem kellene figyelembe vennünk, és természetesen ezek a kérdések is szerepelni fognak ebben a törvénytervezetben. Nem hiszem, hogy lenne bárki, aki ezeket a kérdéseket figyelmen kívül akarná hagyni.
– fogalmazott.
A települések összevonásával kapcsolatban a PSD elnöke pontosította, hogy nem a lakosság száma lesz az egyetlen figyelembe vett kritérium. Számít majd az egy főre jutó jövedelem, a közlekedési összeköttetés és a közszolgáltatások minősége is.

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
Grindeanu konzultációkat kért a helyi hatóságokkal és szakértőkkel, beleértve a Román Akadémia képviselőit is, de figyelmeztetett, hogy a reformot nem szabad halogatni.
„Nem szabad időt vesztegetni. Mert ha időt vesztegetünk, elhúzódik a dolog, és előfordulhat, hogy ez a reform már nem valósul meg” – fogalmazott Grindeanu.
Mint arról beszámoltunk,
Először csak az 1500 fős lakosság alatti településeket említették, de a hét elején ez a szám már felkúszott 3000 főre, emellett a 10 000 fő alatti lakosságú városokat visszaminősítenék községekké.
Dragoș Benea, a párt alelnöke, aki a reform kidolgozásával megbízott munkacsoportot vezeti, emellett arról is beszélt, hogy a megyerendszert is meg kell változtatni, szintén összevonások révén.
Terjedni is kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok mintájára vonná össze a megyéket, és amely a magyar közösség számára hátrányos felosztást tartalmaz.
Az RMDSZ ugyanakkor jelezte: ellenzi az olyan összevonásokat, amelyek révén magyar közösségek aránya csökkenne, és ezzel elveszítenék például az anyanyelv-használat gyakorlásának jogát.

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
A magyar szervezet népszavazásokat követel, amelyeken a helyi lakosok dönthetnének a településük sorsáról.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője figyelmeztetett, hogy a párt megszavazhat egy bizalmatlansági indítványt a Luca Niculescu vezette kormány ellen, ha a kormány a parlamentben felelősséget vállal e tervezetért.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke ugyanakkor hétfőn a pártvezetés ülésén közölte, hogy
„Jöjjenek, és nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt. Megtiszteltetés lenne, ha a kormány azért bukna meg, mert egyesek nem akarták támogatni Románia történelmének legfontosabb reformját” – mondta Grindeanu.
A PSD közigazgatási reformjának koordinátora, Dragoş Benea európai parlamenti képviselő is bírálta „az RMDSZ hirtelen álláspontváltásait ebben a kérdésben”.
„Ha az RMDSZ-től kell engedélyt kérnünk a közigazgatási reformhoz, akkor az AUR eléri a 60 százalékot” – mondta Benea az ülésen.
Arról is beszélt, hogy
Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden arról beszélt: nem akarnak 2500 főnél kevesebb lakosú községeket, a tervezetet pedig március 15-ig felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – akarják a parlament elé terjeszteni.
Garanciák a kisebbségeknek?
A kisebbségek számára garantálnák az anyanyelvhazsnálatot akkor is, ha a számarányuk a törvényes küszöb alá csökken – többek között ez áll abban a tervezetben, amelyet a Digi 24 ismertetett.
A dokumentum szerint az ösztönzők között szerepel, hogy a helyi adók öt évre felükre csökkennek, és minden olyan önkormányzat, amely beleegyezik az önkéntes összevonásba, 4 millió lejt kap. A tervezet azt is ígéri, hogy egyetlen település sem tűnik el a térképről. A községek megtartják nevüket, de besorolásuk alacsonyabb szintre kerül.
A magyarok számára külön garanciákat tartalmaz.
Mint ismeretes, Romániában, ha egy település lakosságának 20 százalékát meghaladja a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok aránya, akkor jogosultak anyanyelvük használatára a helyi közigazgatással való kapcsolattartás során.
A fejlesztési minisztérium tervezetében az szerepel, hogy önkéntes összevonás esetén, a kisebbségek megtarthatják ugyanazokat a jogokat, még akkor is, ha az összevonás következtében arányuk az új település lakosságában 20 százalék alá csökken.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.
A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.
szóljon hozzá!