2011. november 17., 08:092011. november 17., 08:09
Hozzáfűzte: a vasútállomás mögött, így a belvároshoz viszonylag közel található bútorgyárnak rendkívül jó az elhelyezkedése, a rendelkezésre álló 45 ezer négyzetméternyi alapterülete is alkalmassá teszi arra, hogy kis- és középvállalkozásoknak, illetve nagyvállalatoknak is irodahelyiséget biztosítson. Ráadásul a tervezett lakóházakat és középületeket is be tudja fogadni – részletezte a helyszínválasztás miértjét Ion Sturza. Az 1999 februárja és decembere között a Moldovai Köztársaság miniszterelnöki tisztségét is betöltő üzletember ugyanakkor elmondta: a kolozsvári befektetés mellett az szólt, hogy a Szamos-parti város megfelel a minimális követelményeknek: azaz egyetemi központ, rendelkezik szakképzett munkaerővel, valamint műszaki és egészségügyi ellátás szempontjából is elég fejlett.
A befektetői csoport ugyanakkor csak azt követően döntött a beruházás mellett, hogy piackutatásaikból kiderült: több európai és egyesült államokbeli távközlési és informatikai cég jelezte, szívesen áthelyezné egy-két részlegét Romániába. Újságírói kérdésre, hogy konkrétan mely cégek jelezték, hogy szívesen költöznének a kincses városba, Sturza elmondta: számos nagy névvel tárgyaltak a fent említett iparágakban, ugyanakkor ezek az információk bizalmasak, az érintett cégek nem járultak hozzá közzétételükhöz. Mint részletezte: fontos megemlíteni, hogy a befektetést teljes egészében saját tőkéjükből finanszírozzák, és nem bankhitelekből, a pénzintézetek amúgy is rossz szemmel nézik az ilyen típusú befektetéseket.
A beruházás kezdeti szakaszaiban a rendelkezésre álló terület felét, mintegy 22 ezer négyzetmétert alakítanak át úgy, hogy az irodahelyiségek mellett az kiállítási csarnokkal, sport- és szabadidőközponttal, éttermekkel, orvosi rendelővel és 17 ezer négyzetméter zöld területtel is rendelkezzen. Később 2000 négyzetméternyi területen lakásokat is építenek, ugyanis ennél többre úgy sincs kereslet a piacon. Sturza még elmondta: az elavult technológiával üzemelő bútorgyárat valahová a város szélére költöztetik, úgy tervezik, hogy a kezdeti munkálatokat három év alatt fejezik be. A 19. századi épület értékes részeit érintetlenül hagyják, csak a teljesen fölösleges raktárakat bontják le. A teljes beruházás becsült értéke a jelenlegi árak mellett 30-33 millió euróra rúg majd.
| Romániába költöztetheti szlovákiai gyárait a Samsung-konszern – közölte az osztrák Wirtschaftsblatt gazdasági lap szlovák sajtóértesülésekre hivatkozva. A lap információi szerint ha az állam nem fizeti ki a szükséges szubvenciókat, a dél-koreai elektronikai vállalat mindkét üzemét bezárja, ennek következtében pedig 4000 alkalmazott maradhat állás nélkül. A szlovák gazdasági minisztérium egyik munkatársa szerint a konszern 28 millió eurós állami támogatás ellenében hajlandó lenne továbbra is megtartani 950 munkahelyet – a Samsung egyébként eddig mintegy 111 millió eurónyi támogatást kapott a kormánytól. Jozef Mihal szlovák munkaügyi miniszter jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik Dél-Koreában, amelynek során a Samsung gyárainak sorsáról is tárgyal az illetékesekkel, a vállalat vezetősége ugyanakkor nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A konszern 2002-ben helyezte át spanyolországi és nagy-britanniai számítógép- és televízió-alkatrészeket előállító egységeit Szlovákiába. A gyárak Romániába való költöztetése már akkor felmerült, a dél-koreai gyártó azonban végül előnyösebbnek találta a szlovák feltételeket. 2010-ben a Samsung volt Szlovákia legnagyobb exportőre. K. A. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok