A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak
A szenátus első házként ismét megszavazta a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt, ezúttal olyan formában, ami kedvezőbb a kitermelésben érdekelt vállalatok számára.
2018. szeptember 25., 08:312018. szeptember 25., 08:31
A felsőház gazdasági és energiaügyi szakbizottságai hétfőn délelőtt vitatták meg a tervezetet, amelyben több módosítást kezdeményeztek a kormánykoalíció szenátorai.
Klaus Johannis államelnök augusztus elején visszaküldte a törvényhozásnak a jogszabályt azzal érvelve, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között, és képes hosszú távú együttműködést teremteni a felek között.
A délelőtti szakbizottsági vitát követően a törvény a plénum elé került, a szenátus pedig 81 támogató szavazattal, 9 ellenvokssal és 15 tartózkodás mellett fogadta el. A szenátus az első döntéshozó ház, a kormánykoalíció tervei szerint legkésőbb szerdán a képviselőház is elfogadja a jogszabályt, amelynek alapján a kitermelő vállalatoknak az idén kell döntést hozniuk arról, hogy megkezdik-e a nyersanyag felszínre hozását.
A törvény korábban elfogadott változata szigorította a kitermelés feltételeit.
A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméter éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki.
A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!