2011. december 08., 14:312011. december 08., 14:31
Az euróövezeti alapkamatot novemberben 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentette a testület. Korábban az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekordalacsony, 1,00 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.
Az év közepén elemzők még arra számítottak, hogy az év végéig újabb kamatemelést hajthat végre a szervezet, azonban az elhúzódó euróövezeti adósságválság, és a pénzpiaci zavarok hatására az EKB leállította kamatemelési ciklusát.
Monetáris politikája szigorítása helyett egyenesen újabb likviditási eszközök bevezetéséről, illetve az év elején leállított másodlagos kötvénypiaci programjának (SMP) újraindítása mellett döntött augusztusban a frankfurti székhelyű központi bank.
Novemberi ülésén, amelyet először elnökölt Mario Draghi, az EKB új elnöke, meglepetésre 25 bázisponttal csökkentette kamatlábát a testület. A lépést az elnök sajtótájékoztatón azzal magyarázta, hogy az euróövezeti gazdasági kilátásokkal párhuzamosan enyhült az inflációs nyomás, így lehetőség adódott a monetáris politika enyhítésére is.
Az euróövezeti infláció - az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat hétfői gyorsbecslése szerint - stagnált novemberben, az októberihez hasonló évi 3,0 százalék volt. Augusztusban éves szinten még 2,5 százalékkal nőttek az euróövezeti fogyasztói árak.
Az EKB „2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó” inflációs célt követ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok