2009. január 08., 23:422009. január 08., 23:42
Mint az alelnök hangsúlyozta, a kabinet képviselőivel folytatott megbeszélésen a kis- és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről beszéltek, mivel a gazdasági válságnak ezek eshetnek leginkább áldozatul. Ugyanakkor kiemelte, az Eximbank megnövelte a támogatási alapját, aminek köszönhetően az export- és hitelgaranciára egyaránt 80-80 százalék értékű banki garancialevelet kaphatnak a kis- és közepes vállalkozók a pénzintézettől.
Ioan Mintaş azonban arra is figyelmeztetett, hogy a válság nyomán számítani lehet az Olaszországban dolgozó másfél millió, és a Spanyolországban dolgozó egymillió román állampolgár, valamint a Németországban élő 500 ezer és a Magyarországon dolgozó 400 ezer vendégmunkás 50-60 százalékának hazatérésére. „Ezek a hivatalos adatok, feketén többen dolgozhatnak külföldön” – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón szintén jelen levő Antonio Sargenti, az olasz vállalkozókat tömörítő Unimpresa Bihar megyei vezetője közölte: az olasz vállalkozók 30 százaléka vonult ki Romániából a válság miatt. Hozzátette: azok a munkáltatók, akik új vállalkozást indítanak Romániában, elsősorban a turisztikában, a kereskedelemben és az építőiparban érdekeltek.
Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke a tavalyi év eredményeit ismertette, egyebek mellett a megyei tanáccsal létrejött együttműködést idézve fel. „Január végére elkészül a szövetségek közös idei eseménynaptára, és folyamatos lesz az együttműködés a vállalkozó szövetségek és a kereskedelmi kamara között” – mondta.
„Ki kellene használni az uniós támogatásokat, elsősorban az utak fejlesztésére, hisz ez értelemszerűen maga után vonná a turizmus fellendülését” – szögezte le Constantin Badea, a Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok