
Fotó: Biró István
Kevesebb fiatal költözhet saját lakásba, ám visszaesnek az ingatlanárak – ezeket a piaci mozgásokat várják a Krónika által megkeresett ingatlanszakértők abban az esetben, ha a kormány a bejelentéseknek megfelelően fokozatosan kivezeti a piacról a kedvezményes hiteleket nyújtó Első otthon programot. Idén viszont már biztos, hogy nem növelik az állami garanciakeretet.
2017. szeptember 27., 10:182017. szeptember 27., 10:18
Egyre több jel utal arra, hogy a szociálliberális kormány meg kívánja szüntetni az Első otthon programot, ami fiatalok ezreinek jelentette az egyetlen esélyt az elmúlt években arra, hogy albérletből saját otthonba költözzenek, a 30 éves futamidejű hitelkonstrukció előnye ugyanis nemcsak abban állt, hogy kedvezményes kamatot biztosított a kölcsönigénylőknek, hanem alig 5 százalékos önrészt követelt meg, ami messze elmaradt a többi jelzáloghitel 20 százalékos szintjétől.
Az máris biztosnak látszik, hogy akik abban bíztak: az év hátralevő időszakában jutnak az állam által felerészt garantált hitelhez, nem is reménykedhetnek, hogy jövő tavasz előtt sorra kerülnek.
és eltérően az előző évek gyakorlatától, a Tudose-kormány a szeptemberi költségvetés-kiigazításkor nem utalt ki újabb összegeket, a hiteleket garantáló állami garanciaalap (FNGCIMM) illetékesei pedig jelezték, nem is bővítik már idén a keretet.
Alexandru Petrescu, az alap vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy a program „lassít”, vagyis az elkövetkező három év során egyre csökkentik az állami garanciára fordítandó összegeket. „Az Első otthonra 2016-ban utalták ki a legnagyobb keretet, összesen 2,94 milliárd lejt. 2017-re a plafon 2,5 milliárd lej, a 2018–2020-as időszakban pedig évente ütemesen csökken, 2021-ben, a program utolsó évében pedig 1,5 milliárd lej áll majd rendelkezésre” – közölte nemrég a FNGCIMM.
Eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) részéről is érkezett bírálat az Első otthon programra. Liviu Voinea, a jegybank alelnöke egy elemzésben arra irányította rá a figyelmet, hogy
„Szociális szempontból az Első otthon programnak szerény szerepe volt. Az egyetlen szociális feladat, amit ellát, az az, hogy hozzáférést biztosít a fiataloknak a lakásvásárláshoz, a hitelért folyamodók nagy része ugyanis fiatalabb 35 évesnél” – áll Voinea elemzésében.
A jegybanki illetékes meglátása szerint éppen ezért kérdéseket vet fel a költségvetési hatás szempontjából, ugyanis a hitelpiac időközben fellendült. Ugyanakkor – teszi hozzá – az Első otthon a piac torzulását is eredményezheti, mivel a kezdeményes konstrukció miatt a bankok nem fejlesztenek saját jelzáloghitel-ajánlatokat, biztonságot nyújt ugyanis nekik a kormányprogram által garantált 50 százalék.
Nyilvánvaló, hogy a piacot nem fogja segíteni, ha teljesen leállítják az Első otthon programot, sőt az is elképzelhető, hogy esni fognak az árak, mert a kereslet csökkenni fog – értékelt a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Az Első otthon program meglátása szerint is azért volt jó, mert a lakásvásárláshoz nem volt szükség nagy önrészre, más banki hiteleknél sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelni. Kolozsváron különben elég jelentős hányadát teszik ki az ingatlanvásárlásoknak a program segítségével lebonyolított tranzakciók.
Az ingatlanszakértő szerint ugyanakkor, ha a bankok nem emelik meg a betétek kamatait, akkor akiknek megtakarított pénzük van, azok továbbra is ingatlanba fogják fektetni.
– hangsúlyozta Bónis.
Hozzáfűzte: mindenkinek az az érdeke, hogy ha leállítják is, induljon újra a program, mert az ingatlanpiac generálja a gazdaság más ágazataiban is a növekedést. Bónis szerint ugyanakkor
Ugyanakkor sok múlik a bankokon, hogy milyen hitelkonstrukciókat találnak ki, hiszen nekik elemi érdekük, hogy eladják a hiteleiket, egyelőre pánikra semmi ok – fűzte hozzá Bónis Endre.
Fotó: Pixabay.com
Nagyváradon egy kicsivel aggasztóbb a helyzet, bár itt is csak hosszú távon kell számolni az Első otthon program leállításának következményeivel. Lukács Róbert, a váradi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy az Első otthon leállítása mindenképp befolyásolni fogja a helyi ingatlanpiacot, negatív értelemben.
„Nagyon sok fiatalnak nincs meg a lakásvásárláshoz az a 20-25 százalékos önerő, amelyre egy jelzáloghitelhez szükség van” – mutatott rá a szakember, kitérve arra is, hogy
Kérdésünkre hozzáfűzte: a hatások Nagyváradon is hosszú távon lesznek érezhetőek, rövid távon nem valószínű, ugyanis most éppen pörög az ingatlanpiac. „Most jól megy minden, de ha ne adj’ isten bejön egy válság is ezzel párhuzamosan, akkor abban a pillanatban leblokkol a teljes piac” – magyarázta Lukács Róbert.
Sepsiszentgyörgyön is sok fiatal vette igénybe a kedvezményes jelzáloghitelt. Kész János, a székelyföldi városban működő SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője lapunknak elmondta, a fiataloknak általában nincs más lehetőségük arra, hogy lakást vásároljanak, mint hogy hitelt vesznek fel, és a kínálatból a legkedvezőbbet, vagyis az állam által támogatott Első otthon programot részesítsék előnyben. Várható volt, hogy az év végére kimerül a keret – vallja az ingatlanközvetítő, akinek
A szerződés megkötése után 18 hónapig lehet lakást keresni, sokan ebben a helyzetben vannak, és most valószínű mégsem kapják meg a pénzüket – részletezte Kész János. Meglátása szerint a program befagyasztása miatt akár 15-20 százalékkal is csökkenhetnek az ingatlanárak Sepsiszentgyörgyön, hiszen csökken a potenciális vevők vásárlóereje.
A szakember tapasztalatai szerint különben a kormányprogram keretében Szentgyörgyön elsősorban két-három szobás panellakásokat vettek, így valószínűleg ezeknél az ingatlanoknál érhető majd tetten az árcsökkenés. Jelenleg is nagy különbségek vannak az árakban az ingatlan elhelyezkedésétől és felszereltségétől függően, így 26-42 ezer euró között lehet panellakást venni. Különben épp a kínálat csökkenése miatt az év elején 10-12 százalékkal növekedtek az árak Sepsiszentgyörgyön, a várható visszaesés ezt kiegyenlíti.
Csíkszeredában eközben annyira kevés az eladásra kínált lakás, hogy a vevők inkább nem várnak a nehézkes Első otthon programra, hanem lecsapnak a megfelelőnek talált ajánlatra – mondta el lapunknak Szabó Lehel, a Well ingatlanügynökség munkatársa.
Hangsúlyozta, általában húsz ügyfelük közül egy vásárolt az állam által támogatott kedvezményes jelzáloghitelből, a saját lakásról álmodók inkább „rendes” bankhitelt vettek fel, magukra vállalva a magasabb költségeket, mert
– osztotta meg velünk a tapasztalatait az ingatlanközvetítő. Hangsúlyozta, az eladók sem szeretik ezt a hitelkonstrukciót, mert késve jutottak a pénzükhöz, a vásárlók pedig attól tartottak, hogy amíg zajlik az ügyintézés, elveszítik a kiszemelt lakást. „Hatalmas a kereslet a kínálathoz képest, ezért folyamatosan fennáll a veszélye, hogy valaki más megveszi a lakást” – hangsúlyozta Szabó Lehel.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
szóljon hozzá!