A temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) szervezésében pénteken lezajlott tanácskozáson Horváth Réka egyetemi tanár, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium tanácsosa az európai uniós pénzek romániai lehívásának lehetőségeiről és jelenlegi formáiról tartott előadásában egyebek mellett elmondta, hogy négy fő csoportban lesznek elérhetőek az uniós források. Az úgynevezett brüsszeli pályázatok mellett a strukturális alapokra, a pénzügyi eszközök kiegészítésére, valamint a vállalkozások nemzetközivé tételére lehet majd pályázatot írni. Mint mondta, egyelőre azonban nem tudni, hogy mindezek a lehetőségek tételszerűen mire vonatkoznak, mert a kormány még nem fogadta el a megpályázható költségek jegyzékét.
Ezzel szemben Magyarországon már tudni lehet, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az Új Magyarország Fejlesztési Keret teljes összege 8000 milliárd forintot tesz ki. Erről Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa számolt be, hozzátéve, hogy míg tapasztalataik szerint korábban a forráshiány jellemezte a pályázati rendszert, addig ezután előfordulhat, hogy pályázathiány áll be. A megítélése szerint kiválóan működő Bécs–Pozsony–Győr logisztikai háromszög példájára igen jó lehetőséget nyújthat a Szeged–Arad– Temesvár háromszög. Gérnyi Gábor azt is elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható.
Éppen ezeknek, valamint a másfajta, uniós pályázatoknak az elérhetőségét javítaná az az együttműködési megállapodás, amelyet a RMÜE és a KMRKIK szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön ír majd alá. „A két vállalkozói érdekképviselet között eddig is létezett együttműködés, de szeptembertől intézményesített formába öntenénk az információcserét, a közös programokban való részvételt, illetve a vállalkozók számára biztosított jogi, szakmai vagy más természetű, a szakmába vágó szolgáltatást” – magyarázta a Krónikának Valdman Ferenc, a RMÜE ügyvezető elnöke. Hasonlóképpen együttműködést szorgalmazott Köllő Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) elnöke is, arra biztatva a vállalkozókat: szakmai tanácsért forduljanak bizalommal az EMT-hez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok