A temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) szervezésében pénteken lezajlott tanácskozáson Horváth Réka egyetemi tanár, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium tanácsosa az európai uniós pénzek romániai lehívásának lehetőségeiről és jelenlegi formáiról tartott előadásában egyebek mellett elmondta, hogy négy fő csoportban lesznek elérhetőek az uniós források. Az úgynevezett brüsszeli pályázatok mellett a strukturális alapokra, a pénzügyi eszközök kiegészítésére, valamint a vállalkozások nemzetközivé tételére lehet majd pályázatot írni. Mint mondta, egyelőre azonban nem tudni, hogy mindezek a lehetőségek tételszerűen mire vonatkoznak, mert a kormány még nem fogadta el a megpályázható költségek jegyzékét.
Ezzel szemben Magyarországon már tudni lehet, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az Új Magyarország Fejlesztési Keret teljes összege 8000 milliárd forintot tesz ki. Erről Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa számolt be, hozzátéve, hogy míg tapasztalataik szerint korábban a forráshiány jellemezte a pályázati rendszert, addig ezután előfordulhat, hogy pályázathiány áll be. A megítélése szerint kiválóan működő Bécs–Pozsony–Győr logisztikai háromszög példájára igen jó lehetőséget nyújthat a Szeged–Arad– Temesvár háromszög. Gérnyi Gábor azt is elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható.
Éppen ezeknek, valamint a másfajta, uniós pályázatoknak az elérhetőségét javítaná az az együttműködési megállapodás, amelyet a RMÜE és a KMRKIK szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön ír majd alá. „A két vállalkozói érdekképviselet között eddig is létezett együttműködés, de szeptembertől intézményesített formába öntenénk az információcserét, a közös programokban való részvételt, illetve a vállalkozók számára biztosított jogi, szakmai vagy más természetű, a szakmába vágó szolgáltatást” – magyarázta a Krónikának Valdman Ferenc, a RMÜE ügyvezető elnöke. Hasonlóképpen együttműködést szorgalmazott Köllő Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) elnöke is, arra biztatva a vállalkozókat: szakmai tanácsért forduljanak bizalommal az EMT-hez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok